Bekerülhet a holland szélsőjobb az Európai Parlamentbe

Jelentős szavazataránnyal bekerül az Európai Parlamentbe (EP) az iszlámellenes kirohanásairól ismert Geert Wilders populista politikus pártja Hollandiában a szavazófülkéből kilépők megkérdezésével született közvélemény-kutatás (exit-poll) szerint. Az első uniós tagállamként szavazó Hollandiában csütörtök este 9 órakor befejeződött a voksolás.

A rögtön urnazárás után kiadott exit-poll szerint a fő kormányerő, Jan Peter Balkenende miniszterelnök Kereszténydemokrata Tömörülése (CDA) marad a legerősebb holland párt az EP-ben, de csak öt képviselői helyet szerez a 25-ből. A másik fő nagykoalíciós erő, a Munkapárt (PvdA) négy helyet birtokolhat, ugyanannyit, mint Wildersék. A CDA kettő, a PvdA három mandátumot vesztett az eddigiekhez képest. A szavazás nagy nyertesének a holland sajtó a populista Szabadságpárt (PvV) mellett a kisebbik liberális pártot, a baloldali Demokraták 66-ot kiáltotta ki, amely a felmérés szerint megháromszorozta (egyről háromra emelte) EP-képviselőinek számát. A jobboldali liberális erő, a VVD (Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért) az eddigihez képest egy helyet veszítve ugyancsak három EP-taggal rendelkezhet majd. A vezető zöld párt, a GroenLinks két helyet mondhat magáénak, viszont az üde színfoltként az EP-be várt állatvédő párt (PvdD) várhatóan nem jut mandátumhoz.

Két képviselőt küldhet Strasbourgba és Brüsszelbe a harmadik kormánypárt, a kicsiny Keresztény Unió. Ugyanennyi posztot szerzett a közelmúltbeli választások egyik meglepetéspártja, a szélsőbaloldali nézeteket is hangoztató Szocialista Párt. Hollandia az eddigi 27-tel szemben júliustól csak 25 képviselővel lesz jelen a 736 fősre apadó Európai Parlamentben. A szavazatok arányát tekintve a CDA 20, a PvV 15, a PvdA 14 százalékot szerzett a felmérés szerint.

Wilders maga is szerepelt egyébként a PvV EP-választási listáján, de csak a tizedik helyen. Már előre közölte azt is, hogy akkor sem vállalna EP-szerepet, ha a listás helyek végső elosztásakor befutó pozícióba kerülne. A populista párt listáját egy kevésbé ismert politikus, Barry Madlener vezette. Az iszlámot bíráló filmjéért a muzulmán világ egy részét hazájára haragító Wilders a kampányban azt hangoztatta, hogy Európában katasztrófával ér fel az iszlám bevándorlók számának növekedése.

A holland parlamentben is jelen lévő Szabadságpárt programjának egyik eleme az Európai Parlament teljes megszüntetése volt, továbbá az uniós együttműködés leszűkítése pusztán gazdasági kérdésekre. Az, hogy ekkora arányban szavaztak rá, megfigyelők szerint azt mutatja, hogy az egykori EU-alapító országban erősödőben van az unióval szembeni szkepticizmus, miként arra már az EU alkotmányos reformszerződésének népszavazáson való elutasítása is felhívta a figyelmet négy évvel ezelőtt. A választási részvétel a felmérés szerint megközelítette a 40 százalékot. Ez ugyan egy hajszállal magasabb, mint az öt évvel ezelőtti 39 százalék, de igazolni látszik azokat az aggodalmakat, hogy az uniós lakosság ezúttal sem lesz túlságosan lelkes az európai parlamenti szavazást illetően.

A felmérés adatainak ismeretében a CDA nevében nyilatkozó Jack de Vries kampányfőnök mérsékelten elégedettnek mutatkozott azzal a ténnyel, hogy a kereszténydemokraták maradtak a legerősebb politikai erő Hollandiában. A PvdA-t vezető Wouter Bos úgy vélekedett, pártjának gyengébb szereplését a szociális Európa melletti határozott kiállás okozta. A D66 vezetői az uniópártiságnak tulajdonították javuló eredményüket, ugyanakkor a megszerzett három hellyel nem mutatkoztak elégedettnek. Ugyancsak csalódottan nyilatkoztak a zöldek képviselői is a holland sajtóbeszámolók szerint.

(mti)