A három ellenzéki párt a május 20-i első fordulót bojkottálta, így a voksolás eredménytelen volt. Az ellenzék célja a minél előbbi előre hozott választás kiírása volt, amit csak az elnökválasztás bojkottjával tudtak elérni. A megismételt, június 3-i elnökválasztási forduló is sikertelen volt, így Voronyin kénytelen volt a parlamentet feloszlatni és kiírni július 29-re az előre hozott voksolást.
A feloszlatás előtt még két fontos választási törvényt fogadott el a chisinaui törvényhozás. A parlamentbe jutás küszöbét 6-ról 5 százalékra vitték le. A másik módosítás, hogy a korábbi 50 százalékos részvétel helyett csupán a választók 33 százalékának a megjelenése szükséges, hogy érvényes legyen a választás.
„Népszavazás a függetlenségről”
Voronyin az áprilisi összecsapások óta folyamatosan azzal vádolja az ellenzéki pártokat, hogy céljuk az ország függetlenségének megszüntetése és egyesítése Romániával. Június 24-én az elnök kijelentette: a voksolás egyik tétje, hogy Moldova továbbra is létezni fog-e vagy sem. „A július 29-i választás népszavazás lesz az ország függetlenségéről” – tette hozzá. A politikus szerint a románbarát pártok nem a kommunisták, hanem a Moldovai Köztársaság ellenfelei.
A választás előtt közölt felmérések szerint a kommunisták a voksok közel egyharmadát kaphatják. A Liberális Párt 13,2 és a szintén ellenzéki Liberális Demokrata Párt 7,2 százaléknyi voksra számíthat. Az áprilisi választáson csupán 3 százalékot elérő Moldovai Demokrata Párt jelenleg 9,6 százalékon áll, köszönhetően egy korábbi vezető kommunista politikus átülésének.
A kommunisták az utóbbi időben inkább oroszbarát álláspontra helyezkedtek, míg az ellenzék közelebb szeretné vinni az országot az EU-hoz és a NATO-hoz. Az ellenzéki liberális pártok nagyrészt jobbközép irányultságúak, és Moldova további piacgazdasági átalakítását sürgetik.
(Forrás: Angusreid.com, Zmne.hu, cec.md)
