Bajnai a jó döntésekről és a gyarapodó Magyarországról szólt

Jól döntött az ország, amikor a Nyugathoz kötötte magát 1989-ben – így látja Bajnai Gordon. A kormányfő a Parlamentből „kitekintve” egy gyarapodó Magyarországot látott. Navracsics Tibor Bajnai Gordon szavaira így reagált: az emberek rendszerváltásban való csalódottságának egyik fő oka, hogy az olyan, üzletemberből lett politikusok, mint Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon egyetlen kínálkozó lehetőséget sem hagytak ki saját vagyonuk gyarapítására és a közvagyon megcsapolására.„Büszkék lehetünk és büszkék is vagyunk a két ’56-ra”

Az emberek rendszerváltásban való csalódottságának egyik fő oka, hogy az olyan, üzletemberből lett politikusok, mint Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon egyetlen kínálkozó lehetőséget sem hagytak ki saját vagyonuk gyarapítására és a közvagyon megcsapolására – reagált Bajnai szavaira Navracsics Tibor. A Fidesz frakcióvezetője szerint Bajnai Gordon és költségvetése komoly veszélyt jelent Magyarországra, a magyar emberekre és a magyar gazdaságra. Magyarországot ma ettől kell megvédeni – tette hozzá Navracsics.

A kormányfő csütörtökön, a Parlamentben rendezett ünnepi konferencián közölte: 1956-ban a forradalom és szabadságharc elbukott, de célját – ha évekkel később is – elérte, ugyanis 1956. október 23-án fogant az 1989. október 23-án született szabad Magyarország. Bajnai Gordon azt mondta, a harmadik Magyar Köztársaság kikiáltása óta, az elmúlt húsz évben sok mindent elértünk, de sokan vannak azok, akik csalódtak a rendszerváltásban; ebben a politikusoknak nagy a felelőssége, hiszen nem az emberek, hanem a politikusok hagytak ki kínálkozó lehetőségeket.

„Hálával és tisztelettel gondolunk ezért 1956 hőseire, és büszkén gondolunk a rendszerváltásra mindannyian, akik máig köszönhetjük ennek szabadságunkat és demokráciánkat” – fogalmazott. Hozzátette: ugyanígy lehetünk büszkék az ország elmúlt húszéves teljesítményére is, hiszen kiteljesedett a szabadság, kiépültek a demokratikus intézmények, megerősödött a piacgazdaság, Magyarország elfoglalta az őt megillető helyet a szabad világ országai között, ez pedig a magyar nemzet évszázados célkitűzése volt, és ennek elérése az egyik legnagyobb nemzeti teljesítmény.

A miniszterelnök kitért arra, hogy húsz évvel ezelőtt az egy főre jutó nemzeti termék 375300 forint volt, ma 2 millió 770 ezer 380 forint. Hozzátette: még tíz évvel ezelőtt is az Európai Unió fejlettségének 53 százalékán volt a magyar életszínvonal, tavaly már 63 százalékon. Bajnai Gordon elmondta, sokan vannak, akik nem adatott meg a vágyott felemelkedés, ezért továbbra is az egyik legnagyobb feladata az ország vezetőinek, hogy a lemaradóknak, a kirekesztetteknek, a kevésbé szerencséseknek újból megadják a boldogulás és érvényesülés lehetőségét. Véleménye szerint sokak csalódottsága nem a rendszerváltás mértékével és minőségével szemben fogalmazódik meg, hanem azzal kapcsolatban, mennyire voltunk képesek kihasználni az elmúlt 20 év során a kínálkozó lehetőségeket. Mint mondta, nem a demokratikus intézményekkel van a gond, hanem azzal, milyen tartalommal töltjük meg azokat.

Bajnai Gordon szerint a politika túl sokszor helyezte saját érdekeit az ország, a köz érdeke elé; őszintétlenség, felelőtlen ígérgetés, áltatás és önáltatás jellemzik ma is a közbeszédet, és befolyásolják rossz irányba az ország közállapotát. A kormányfő szerint a gazdasági világválság megmutatta: könnyen elveszíthetjük azt, amit elértünk az elmúlt 20 évben, megmutatta azt, milyen, ha elillan a bizalom. „A bizalom, olyan mint a levegő, amíg ott van körülöttünk észre sem vesszük, mikor fogyni kezd, hirtelen mi is fuldokolni kezdünk” – fogalmazott. Úgy vélte, a válságban megláttuk az ország évtizedek óta felhalmozódott bajait, többek között azt, hogy a rendszerváltáskor elvesztett egymillió munkahelyből csupán 200-300 ezret nyertünk vissza.

Bajnai Gordon azt mondta, most nem elég csak a gazdaságot rendbe tenni, az egész országot kell alapjaiban megerősíteni „friss szemmel, józan ésszel, felhagyva az évtizedek óta folyó önáltatással”. Úgy folytatta: az állam addig nem tud rendet rakni, amíg maga is át nem alakul és meg nem erősödik, ez pedig csak akkor történhet meg, ha a politika kész arra, hogy túllépjen a bennfentességen, ezt pedig kikényszeríteni a választók tudják. A miniszterelnök közölte: olyan országot akarnak, ahol minden polgárnak lehetősége van jólétben élni, és ahol a mainál jóval nagyobb az összetartás.

„Csak együtt tudjuk elérni ezt a célt, mi, magyar emberek mindahányan” – fogalmazott, hozzátéve: Magyarország mi magunk vagyunk tízmillió lélegző, érző „mini Magyarország” teszi ki a hazát. Bajnai Gordon azt mondta, azoknak, akik megbélyegeznek, fenyegetnek, megtámadnak másokat származásuk, eltérő elveik miatt, azt üzenik: megvédik tőlük a köztársaságot, nem engedik, hogy a „történelem szemétdombjáról előrángatott gyűlöletes eszmék újból olyan mélységbe rántsák az országot, mint tették 65 évvel ezelőtt, a II. világháború idején”. A történelem megtanította, hogy nem lehet lebecsülni a szélsőséges eszmék romboló hatását – hangoztatta a politikus.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 53. évfordulója, valamint a harmadik Magyar Köztársaság kikiáltásának 20. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi konferencián részt vettek a közjogi méltóságok és a pártok képviselői.

(MTI)