Pálinkás: A cigány értelmiségnek is tennie kell az integrációért

Társadalmi összefogás, szemléletváltás, munka és oktatás – ezek a kulcskérdések a cigányság társadalmi integrációjának megteremtése érdekében tartott konferencia előadói szerint. A Batthyány Lajos Alapítvány és a Lungo Drom által szervezett, a Magyar Tudományos Akadémia bupapesti épületében szerdán tartott tanácskozáson a felszólalók azt hangoztatták: pusztán politikai eszközökkel nem lehet segíteni a magyarországi cigányság helyzetén. Ugyanakkor a cigányságnak is részt kell venni a folyamatban. Szavak helyett pedig végre tettekre lenne szükség.• A cigányok „agyon vannak kutatva”, új utakra van szükség

Pálinkás József, az Akadémia elnöke köszöntőjében úgy fogalmazott: ki kell lépni a politikai csatározásokból, elég volt az üres beszédekből, mert a cigányságnak – amely államalkotó tényező – segítségre, tettekre van szüksége. Mint hozzátette, álmodozás helyett a felnőtteknek munkát, a gyermekeknek oktatást kell biztosítani. Az Orbán-kormány volt oktatási minisztere szerint mindezt úgy kell megteremteni, hogy a cigányság érezze, a folyamatban részt vesz, és ebben a kialakulóban lévő cigány értelmiségre is szükség van.

Gazsó Ferenc egyetemi tanár azt mondta: a magyarországi gazdasági berendezkedés semmiféle lehetőséget nem kínál a társadalom perifériájára szorult 30 százaléknyi embernek, köztük a cigányságnak. Kiemelte, hogy a strukturális problémák mélyen beágyazódtak a társadalomba. Magyarország lakosságának 20 százaléka, míg a cigányság 75 százaléka elvesztette a munkahelyét az új kapitalista rendszerre való áttérés miatt. A mezőgazdasági rendszer, a termelőszövetkezetek széthullásával az emberek további 10 százaléka veszítette el az állását – mondta, hozzátéve: a munkaerőpiac befagyott, új munkahelyek nem jöttek létre mára sem.

Gazsó Ferenc hangsúlyozta: a helyzetet tovább nehezítette, hogy kialakultak a zárványtelepülések, a társadalmi dinamikába nem tudtak bekapcsolódni az ott élő emberek, egyedül a közmunka nyújt számukra lehetőséget, és ezeken a területeken koncentrálódik a cigányság is. Az egyetemi tanár szerint felzárkóztató pályára kell állítani Magyarországot, mert ha a rendszer így működik tovább, felemelkedésre remény sincs. Megjegyezte, hogy a mai munkaerőpiac a munkaképes emberek 53-57 százalékát tudja befogadni, ezért legalább 10 százalékos piacbővülést kell elérni, mert e nélkül a romák kis része sem tud visszakerülni a munka világába.

Úgy fogalmazott: Magyarországon olyan oktatási rendszer működik, amely alkalmatlan a társadalmi egyenlőtlenségek leküzdésére, 97 százalékban az induló helyzettől függ a gyerekek sorsa. Az előnyöket átörökíti, a problémákat konzerválja, ez okozza, hogy az iskolából kikerülő gyerekek 25 százaléka funkcionális analfabéta – tette hozzá.

Gazsó Ferenc szerint új oktatáspolitikára lenne szükség, de megjegyezte: amikor pedagógusokat bocsátanak el, iskolákat zárnak be, jelentős forrásokat vonnak ki a rendszerből, erre esély sincs. Arra kérte a hallgatóságot, „ne üljenek fel a szegregációs propagandának”, mert a problémát nem ebben látja, hanem abban: a pénzügyi helyzet képeződik le az iskolai különórák vásárlásával, az intézményválasztással. Meggyőződése, hogy amíg a neoliberális elv érvényesül az oktatáspolitikában, addig változás nem lesz.

Gazsó Ferenc szólt arról is, hogy nem látja értelmét a külön cigánypolitikának, a gondokat a makropolitika részeként kellene kezelni. Megemlítette az etnikai léthez köthető problémákat, amelyekről azt mondta: a kirekesztett csoportokban egy pszichikai folyamat játszódik le, azok tagjai bizonyos problémákra agresszióval reagálnak. Előadását a szociológus azzal zárta, hogy gazdasági és politikai fordulatra van szüksége az országnak, mert különben sem a stabilitásra, sem a cigányság integrációjára nem lesz esély.

(MTI)