A válság tanulságai – Oszkó szerint sincs „ingyenebéd”

Fenntartható gazdasági növekedés csak egyensúlyközeli államháztartás mellett lehetséges, ez a válság legfontosabb tanulsága Magyarország számára is – mondta Oszkó Péter pénzügyminiszter kedden Budapesten, a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából tartott konferencián. • Európa „legjobbjai”: Oszkó a lista végén kullog

A jövőbeni növekedésre felvett hitelekre nem lehet építeni, mert a hitelforrások elapadása drasztikus gazdasági visszaeséshez vezet, s ezt a balti országok példája ékesen bizonyítja – jelentette ki a pénzügyminiszter. A Bajnai-kormány válságkezelési tevékenysége nyomán növekedési tartalék szabadulhat fel, amelyet akkor lehet mozgósítani, ha az exportpiacok már bővülni kezdenek – tette hozzá Oszkó. A válság bebizonyította, hogy nincsen „ingyenebéd”, hosszabb távon az exportvezérelt fejlődés alapozza meg a gazdasági növekedést – fogalmazott a pénzügyminiszter.

Kopits György, a Költségvetési Tanács elnöke arról beszélt, hogy Magyarország megúszta a tőkemérlegválságot, majd kénytelen volt brutális fiskális szigort bevezetni. A válság elkerülését segítették a nemzetközi pénzügyi szervezetek és az Európai Unió, amely „ernyőt tartott Magyarország fölé” – magyarázta Kopits György.

Karvalits Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke arról szólt, hogy a válság rávilágított: megbuktak a hagyományos közgazdasági modellek, az előrejelző rendszerek nem működtek, és a gazdasági válság egy olyan területről indult ki, amely nagyjából az Egyesült Államok pénzpiacának egy kis szegmensét jelenti. A válságban azonban sikerült elkerülni a legrosszabbat, a nemzetközi pénzügyi intézmények szoros együttműködésével, közös fellépésével, összefogásával elérték, hogy ne omoljanak össze a nemzetközi pénzpiacok – mutatott rá az alelnök.

Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke előadásában azt hangsúlyozta, hogy az állami ellenőrzés technikáit ki kell terjeszteni a kockázatelemzés elvégzésére, a menedzselés hatékonyságának ellenőrzésére. Kovács aláhúzta, a stabilizáció akkor lesz sikeres, ha a fiskális szabályozást és a pénzügyi ellenőrzés módjait belső indíttatás alapján vezetik be és valósítják meg. Az ÁSZ elnöke kiemelte: egy-egy ilyen válság arra is felhívja a figyelmet, hogy szükség van a nemzeti pénzügyi ellenőrző hatóságok közös fellépésére a nemzetközi színtéren, ebben a tevékenységben fontos szerep hárul olyan intézményekre, mint például az Európai Unió számvevőszéke.

(MTI)