Újra Wilfried Martenst választották az Európai Néppárt elnökévé

Ismét Wilfried Martens egykori belga miniszterelnököt választották az európai kereszténydemokrata és konzervatív pártokat tömörítő Európai Néppárt (EPP) elnökévé. Az EPP Bonnban szerdán kezdődött kétnapos kongresszusán a küldöttek teljesen egyhangú szavazással döntöttek Martens mellett, akivel szemben ellenjelölt sem indult.

Wilfried Martens 1979 és 1992 között állt a belga kormány élén, 1976-ban egyik alapítója volt a jobbközép pártokat magába foglaló EPP-nek, amelynek 1990 óta megszakítás nélkül az elnöke. A 10 alelnök megválasztására csütörtökön kerül sor. A jelöltek között van a Fidesz elnöke, Orbán Viktor is, akinek alelnöki újraválasztása biztosra vehető.

Az egykori bonni parlament épületében a 38 ország több mint 70 konzervatív pártját tömörítő EPP küldöttei a tisztújítás mellett az európai kereszténydemokrácia helyzetéről és célkitűzéseiről, valamint az Európai Unió előtt álló feladatokról kezdtek vitát. A délutáni plenáris ülésen több felszólaló pártvezető pozitívan értékelte az EPP jelenlegi súlyát és befolyását Európában, utalva a legutóbbi európai parlamenti választásokra. A júniusi szavazás eredményeként a néppárt az Európai Parlament legerősebb frakciójaként összesen 265 mandátumra tett szert.

A kereszténydemokrácia előtt álló feladatokról szólva a küldöttek utaltak a jelenlegi gazdasági válságból való kilábalás segítésének szükségességére. Megkezdődött annak a dokumentumnak az előkészítése, amely az ezzel kapcsolatos elképzeléseket tartalmazza, különös tekintettel a szociális piacgazdaság megszilárdítására. Több felszólaló úgy értékelte, hogy a válság leküzdése, illetve egy jövőbeni hasonló krízis megakadályozása érdekében a keresztény értékek még határozottabb képviseletére van szükség. A tartós gazdasági növekedés biztosítása és a munkahelyteremtés ugyanúgy a vázolt feladatok között volt, mint a környezetvédelem erősítése, illetve a klímaváltozás hátrányos következménye elleni harc, továbbá az Európai Unió átlátható tevékenységének biztosítása, valamint az unió bővítésének folytatása. Több küldött azt a véleményt fogalmazta meg, hogy a jövőben az eddiginél több, nem pedig kevesebb Európára van szükség.

Orbán Viktor is felszólalt

A délutáni felszólalók között volt Orbán Viktor, a Fidesz elnöke is. A magyar ellenzéki párt vezetője beszédét ezúttal is annak méltatásával kezdte, hogy mit jelentett a német egység megvalósítása Kelet- és Közép-Európa függetlensége és szabadsága szempontjából. Orbán Viktor köszönetet mondott az Európai Néppártnak azért a támogatásért, amelyet a Fidesznek nyújtott az európai parlamenti választásokon való jó szereplés érdekében, és hasonló segítséget kért pártja számára a közelgő magyar parlamenti választások előtt is.

A Fidesz elnöke ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy a keresztény erkölcsi értékek erősebb képviseletére van szükség, szavai szerint többek között ezeknek az értékeknek az elhanyagolása vezetett az elmúlt időszak gazdasági válságához is. A hasonló válságok elkerülése érdekében az intézményi garanciák fontosak, de nem elegendőek – hangsúlyozta Orbán Viktor, utalva arra, hogy Európának nem csupán talpra állásra, hanem megújulásra van szüksége.

A program szerint csütörtökön szólal fel Angela Merkel német kancellár, Francois Fillon francia kormányfő, Jan-Peter Balkenende holland és Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, valamint az olasz kormány vezetője, Silvio Berlusconi is.

(MTI)