Hagyó felemelkedése és bukása – Egy jászsági szerencsevadász üzleti és politikai pályaképe

<p>Hagyó Miklós, az MSZP országgyűlési képviselőjének alakjában bizonyos értelemben Stendhal karrierregényének, a Vörös és fekete szereplőinek XIX. századi kevert személyiségjegyeire ismerhetünk. Az egykor Budapest vagyongazdálkodásáért és városüzemeltetéséért felelős szocialista főpolgármester-helyettes életútjából a vidéki kisvárosból indult, családjából mindig kilógó, a hatalom és a vagyon megszerzéséért bármit feladó karrierista figura alakja rajzolódik ki, amely keveredik a politikai törtetést és háttéralkuk eszközeit alkalmazó jellemmel.<br /><br /><a href="http://mno.hu/portal/692333" target="_blank"><strong>• Hagyó Miklós egy valódi kiskirály volt a fővárosban?</strong></a><strong><a href="/portal/692299"><br />• Hagyót visszaléptethetik, de a pártból nem zárják ki</a></strong></p>

A BKV-botrányok kirobbanása óta csak a feltételezés szintjén emlegetett Hagyó-féle kézi vezérléses módszerről szóló első egyértelmű bizonyítékot a Magyar Nemzet a múlt héten mutatta be. Ezt követően előbb Demszky Gábor szabad demokrata városvezető támadta meg Hagyót – akire sajtóértesülések szerint terhelő vallomást tettek a BKV volt vezetői is –, majd az MSZP fővárosi elnöksége kérte arra, hogy mondjon le budapesti listás helyéről és fővárosi közgyűlési mandátumáról.

Hagyó 1967-ben egy jászberényi gazdálkodó család – amely a nagymama által kézben tartott gumiműhelyből és a tejgyári főművezető apa méhészetéből biztosította a megélhetést – gyermekeként látta meg a napvilágot. „Boldog évek voltak, mert ott lehetett előttem a példa: a jászsági emberek tudása, tapasztalata, szívóssága, életszeretete” – vall a középiskoláig tartó időszakról saját honlapján. 14 évesen előbb egy Sopron melletti élelmiszer-ipari szakközépiskolába, majd annak elvégzése után másfél évre a jászberényi tejüzembe került. Ezt követően a szegedi élelmiszer-ipari főiskola üzemmérnök szakán folytatta a tanulmányait, amit végül a budapesti Kertészeti Egyetem élelmiszer-ipari szakán csak 1998-ban fejezett be. Budapestre azonban már 1989-ben megérkezett: „A Hagyók mindig fölkaparták magukat” – jellemezte családját a Magyar Narancsnak (Narancs) 2008-ban adott interjúsorozatában, és ezzel ő sem várt sokáig.

Hagyó Miklós üzleti pályafutása 1991-ben indult, és a rendszerváltást követő éveket jellemző szövevényes, szinte átláthatatlan utat futott be, de a későbbi MSZP-s politikus mindig jó időben volt jó helyen. Üzleti érdekeltségeiről korábban nem egy alkalommal ő maga is nyilatkozott, és ezeket a többek között a Narancs által közölt információkat később Hagyó sem cáfolta és sajtó-helyreigazítási pert sem kezdeményezett a lapok ellen. Első munkahelye a Wrigley Hungária nevű amerikai rágógumi-forgalmazó volt, ahol Hagyó egészen lentről kezdte. A nagyanyjától kapott Trabanttal – amit legutolsó vagyonnyilatkozatában is a nagy értékű vagyontárgyak között tüntetett fel – a Dunántúl üzleteit járva állványkihelyezéssel foglalkozott. Nem sokkal később már a nyugat-magyarországi régió kiskereskedéseinek a felügyeletével bízták meg, de 1993-ban már a cég kizárólagos magyarországi disztribútorához igazolt, ahol a pesti nagykereskedésben még üzletrészt is kapott – olvasható a keddi Magyar Nemzetben, melyből további részleteket is megtudhat.