Három éve az Egyesült Államok véradó központjai megegyeztek abban, hogy női vérből készített plazmát nem adnak ki a kórházaknak, mert az veszélyes ellenanyagokat tartalmazhat. Azt tapasztalták, hogy a nők vérében – melyből a különböző vérkészítményeket előállítják – a véradók a terhessége során ellenanyagok jelennek meg és ezek súlyos tüdőkárosodást okozhatnak. Az ellenanyagok az anya testében saját magzata ellen keletkeznek, annál nagyobb mennyiségben, minél többször lesz az asszony terhes. A kialakuló ellenanyagok okozta tüdőkárosodás ritka: minden 3000 vérátömlesztésből egy esetben fordul elő, de az egészségügyi hatóságok ezt is szerették volna elkerülni, ezért javasolták a nők által adott vérkészítmények alkalmazásának tiltását.
Mark Stafford-Smith és munkatársai 1069 műtét adatait dolgozták fel abból az időszakból, amikor operáció során még a női vérből származó plazmát is beadták a műtőasztalra kerülő betegeknek, hogy kiderítsék rosszabbul végződtek-e azok a beavatkozások, ahol a becsepegtetett vérplazma nőnemű véradótól származott. A szívműtétek biztonságát úgy értékelték, hogy minden, férfi véradótól származó készítmény alkalmazásával végzett operáció eredményét olyan, hasonló műtét adataival szembesítették, ahol a páciens női véradótól levett vért kapott.
Úgy találták, hogy a tüdőkárosodás valójában csak fele olyan gyakori volt a nők véréből létrehozott készítmények alkalmazása esetén, mint férfiak által adott vér használatakor. A szívműtétek utáni első hónap halálozása női vérplazma beadásakor kilenc százalék volt, a férfi vérplazma alkalmazása során 16,4 százalék. A hosszútávú műtéti túlélés szempontjából a két csoport között nem volt értékelhető különbség. A korábbi véleménnyel ellenkező eredményű tanulmány élénk vitát váltott ki a szakértők körében. Hangsúlyozzák, hogy ez a vizsgálat csak szívműtétekre vonatkozott, melyek csupán egy csoportját jelentik azoknak a súlyos beavatkozásoknak, amikor valamilyen vérkészítmény adására van szükség.
(MTI)
origo.hu
Hoppá, XIV. Leó pápa már járt Magyarországon
