The Times (www.timesonline.co.uk)
Multikulturalizmus a negyedik században: afrikaiak is éltek a római kori York városában – írja a The Times. Brit tudósok a legfejlettebb technológia segítségével megállapították: a 20. század elején feltárt gazdag sír „lakója” Afrikából származott.
A Bootham mellett talált kőkoporsó egy női csontvázat, egy elefántcsont bokaperecet, ékszereket és egy tükröt tartalmazott – mind annak a jelei, hogy a fekete hölgy ráadásul a negyedik század felső tízezréhez tartozott. A fogazaton talált izotópok segítségével a tudósok megállapították, a „bokapereces asszony” gyermekkorában csak Észak-Afrikában megtalálható ásványi anyagokat tartalmazó vizet ivott, a koponyaanalízis pedig a hölgy fekete vagy legalábbis kevert származását is egyértelművé tette.
A csontváz remek állapotban maradt fenn, így a kutatók megállapíthatták, hogy a hölgy nagyjából másfél méter magas volt, és 18 és 23 éves kora között érte a halál. Erőszak nyomát nem találták a testen, így valószínű, hogy valamilyen betegség végzett vele. Csontozatán nem látszik erőltetés nyoma, tehát könnyű életet élt. A sírban egy latin feliratú csontot is találtak, a következő szöveggel: „Sor ave vivas in Deo” (Élj Istenben, nővér) – ebből arra következtetnek, hogy a nő valószínűleg keresztény lehetett. Az elefántcsont bokaperec talán a távoli afrikai otthon emléke a tudósok szerint.
„A multikulturális Nagy-Britannia egyáltalán nem modern jelenség” – nyilatkozta a kutatás vezetője, Hella Eckhardt. „Ez a lelet és még sok más hasonló egyértelműen rávilágít, hibás homogén római kori Britanniát feltételeznünk. A »bokapereces hölgy« gazdagsága pedig azzal a tévképzettel is leszámol, hogy a feketék csak rabszolgaként élhettek a birodalomban.” Eckhardt szerint a kőkoporsó és a rengeteg drága ékszer és tárgy egyértelműen bizonyítja, hogy a hölgy a „leggazdagabbak közé tartozott”. „Az afrikaiak és a rabszolgák közötti egyenlőségjel a modern kor találmánya” – magyarázza a régész. „A római világban korántsem ez volt a helyzet – bárkiből lehetett rabszolga.”
Így nézhetett ki az afrikai hölgy –
Eckhardt szerint a gazdag afrikaiak valószínűleg a római hadsereget követve érkeztek Britanniába, így kerülhetett a hölgy is a legionárius erődként is funkcionáló Eboracum (azaz a mai York) városába. „Nagy-Britannia valószínűleg sokkal vegyesebb képet mutatott, mint azt bármelyik korábbi kutatás feltételezni merte” – foglalja össze Eckhardt. „York esetében azt sem félnék kijelenteni, hogy még a mainál is több népcsoport képviseltette magát a város életében”.
A „bokapereces hölgyet” augusztusban állítják ki a Yorkshire Múzeum római kor világát bemutató tárlata keretében.
CNN (www.cnn.com)
Veszélyben vannak az emberi jogok az interneten? – teszi fel a kérdést a CNN. Kongresszusi bizottság feddte meg az internetes cégeket, mivel közülük sokan segítik a diktatórikus rendszerek világhálós elnyomó törekvéseit. Ted Kaufman, Dél-Delaware demokrata szenátora szerint egyes amerikai cégek „támogatják, sőt felbujtják” az elnyomó kormányok cenzortörekvéseit.
Kaufman azt is elmondta, ráadásul több állam vezetése politikai ellenfelei lenyomozására is használja az internetet, „illegális tevékenységükhöz pedig nem egy esetben amerikai technológia szolgáltatja az eszközt”. Az emberi jogi bizottság elnöke, a szintén demokrata Dick Durbin szerint az internetes cégek nagy többsége még csak tárgyalni sem hajlandó a kérdéses ügyekről. A Facebook, a Twitter, az Apple és a Hewlett-Packard egyszerűen visszautasította a kongresszus meghívását, míg a tartalomszűrőket készítő McAfee eredetileg beleegyezett a részvételbe, az utolsó pillanatban azonban visszamondta azt.
Kína, Irán, Törökország, Vietnam a fő, de korántsem egyedüli bűnösök. Ugyan Kína és Irán hírhedt internetes faláról már-már mindenki hallott, valójában több mint 40 országban cenzúrázzák valamilyen formában az internetes tartalmakat – közölte a bizottsággal Nicole Wong, a Google alelnöke. A keresőóriás ugyan eddig maga is segítette a keleti ország cenzorait, a szervereit ért hackertámadás után úgy döntött, feladja a kapcsolatot a kormánnyal, és talán ki is vonul az országból.
Pozitív dolgok is elhangzottak azonban. „Ha nem lett volna az internet, ki tudja, hány embert öltek volna meg Teherán utcáin?” – tette fel a kérdést Omid Memarian iráni menekült. A kormányellenes bloggert ugyan börtönbe vetették és sorozatosan verték az interneten megjelent írásai miatt, úgy gondolja azonban, ha az internet segítségével nem hívják fel a figyelmet a 2009-es elnökválasztás utáni tüntetéseken zajló erőszakra, a vezetés sokkal keményebb módszereket választott volna.
Létrejött egy olyan szervezet is, mely az internetes cégek önkontrollját tűzte ki célul, önként vállalt emberi jogi szabályozást fektetve le tagjai számára. A Global Network Initiative (GNI) munkájában a technológiai cégek mellett emberi jogi és civil szervezetek, valamint felsőoktatási intézmények is részt vesznek. A GNI olyan óriások támogatását is élvezi, mint a Google, a Microsoft vagy a Yahoo!.
Durbin végül elmondta, nem fogja hagyni, hogy egyes cégek sorozatosan megszegjék az alkotmány emberi jogi kitételeit. „A kongresszusnak kötelessége, hogy biztosítsa, amerikai cégek nem vesznek részt semmiféle jogkorlátozó rendszer működtetésében” – mondta. „Ha kell, polgári, sőt büntetőjogi felelősségre vonást helyezünk kilátásba, de az első aAlkotmánykiegészítésben foglaltakat betartatjuk.”
