Ágh Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora, Losoncz Miklós, és Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke javaslatokat dolgoztak ki az Európai Unió (EU) következő tízéves átfogó gazdaságpolitikai stratégiájára vonatkozóan, amelyet a múlt héten hoztak nyilvánosságra.
A Miniszterelnöki Hivatal, a GKI Gazdaságkutató és az Európai Bizottság magyarországi képviselete által szervezett rendezvényen Vértes András kifejtette: az EU 2020 visszatér az alapértékekhez, így a versenyképességre és a termelékenységre koncentrál. Hangsúlyozta, hogy a célokhoz – ellentétben a lisszaboni stratégiával – konkrét eszközöket kell rendelni.
Vértes András szerint új lehetőségeket kell feltárni a finanszírozásban, így szóba jöhet egy stabilitási és válságkezelő alap, egy – infrastruktúra-, regionális és területfejlesztésre létrehozott és egy új közös agrárpolitikát is magába foglaló – felzárkóztatási alap, valamint egy fenntartható növekedési alap létrehozása – mondta el Vértes András. A GKI elnöke szerint 2011–2013-ban kisebb változtatásokat már végre lehetne hajtani a költségvetésben, 2014-től pedig egy alapjaiban új költségvetés léphetne életbe.
Összhangban van a leglényegesebb kihívásokkal az Európai Unió új gazdaságpolitikai stratégiája, az EU 2020, amelynek egyik erőssége a stratégiai szemléletre való törekvés, ugyanakkor az elöregedő népességgel kapcsolatos problémákat alaposabban kellene kezelni – mondta el Losoncz Miklós.
Az előadó szerint javaslataik lényege, hogy az Európai Bizottság EU 2020-as stratégiáját fel kellene használni a gazdaságpolitikai koordináció erősítésére. Ez azt jelenti, hogy egy olyan átfogó stratégia kialakítására nyílik lehetőség, amely egyrészről kiterjed a Lisszaboni Stratégia meglévő területeire is, másrészről újabb területeket is be lehetne vonni a hatálya alá.
A stratégia vezérelve a fenntarthatóság és a hosszú távú gazdasági növekedés kell hogy legyen, és a többi politikát is ezen politikák mentén kell összerendezni az EU-ban. Az új program koordinálná a különböző közös és közösségi politikákat, illetve a tagállamok megfelelő politikáit – ismertette Losoncz Miklós.
A szakértők javaslatainak másik része az EU 2020 finanszírozásával, anyagi megalapozásával foglalkozik. Ennek kapcsán – a bürokratikus helyett a piaci koordináció előtérbe helyezésével – javítani kellene az erőforrások elosztását, és az EU 2020 stratégiához kellene igazítani az alapokat – emelte ki a kutatásvezető.
A válság felhívta a figyelmet az EU sebezhetőségére, így mérlegelendő egy válságkezelési alap felállítása. Ezenkívül a meglévő alapok profilját is lehetne módosítani, és az EU 2020 szolgálatába állítani. Az erőforrások piaci elosztásában pedig az Európai Beruházási Banknak kellene nagyobb szerepet adni – mondta Losoncz Miklós.
Palánkai Tibor, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora szerint az EU 2020 jelentős előrelépést jelent a lisszaboni stratégiához képest, azonban a magánfinanszírozás kezelése nem megfelelő, és a program nem mond semmit arról, hogy a magánszektort hogyan lehet bevonni a kitűzött célok elérésébe.
Simon László, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség integrációs elnökhelyettese elmondta: a magyar gazdaság olyan mértékben csatlakozott az EU gazdaságához, hogy az európai növekedés az ország számára is növekedést jelent, ezért Magyarország érdeke is egy növekvő Európa. Hangsúlyozta, hogy a stratégia akkor lesz sikeres, ha valamennyi tagállam és régió hozzájárul, ezért fontos a tagállami és – akár – regionális célok meghatározása.
Az EU 2020-at szorosan össze kell kapcsolni a stabilitási és növekedési paktummal és a kohéziós politikával – hangsúlyozta Simon László. Az elnökhelyettes szerint a költségvetésben háromszintű – közösségi, nemzeti és regionális – finanszírozás képzelhető el a programhoz kapcsolódóan. Az EU 2020 nemcsak a finanszírozásról, hanem a tagállami és a helyi elköteleződésről is szól – húzta alá Simon László.
(MTI)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!