A Coface Hungary legfrissebb elemzése szerint a megkérdezett több száz magyar vállalatvezető a válságot leginkább a piacvesztésben, valamint a nem fizetések elszaporodásában érezte meg. A válság talán legszembetűnőbb jele az árbevétel-visszaesés volt: a megkérdezettek negyven százaléka forgalomcsökkenésről számolt be. Dercze Zoltán országigazgató szerint ez egyáltalán nem meglepő jelenség, hiszen a hitelbiztosító tapasztalata, hogy a 2009-es évben nagyon sok cégnek stagnált vagy csökkent az árbevétele, ezáltal sok lett a veszteséges cég, valamint az eladósodottság tekintetében is romlott a helyzet.
Tavaly a fizetésképtelen eljárások száma 37 százalékkal ugrott meg, amelynek mértéke még mindig meghaladta az előző évi tendenciákat. Ennek okát a Coface abban látja, hogy az évek óta zajló magyar válságjelenséghez hozzáadódott a nemzetközi válság hatása, és erre a hazai vezetők sem voltak felkészülve. Ám az elmúlt év nemcsak a cégek számára volt fekete év, hanem a hitelbiztosítók is megszenvedték. A gyenge likviditási helyzetben lévők, valamint a tartalékokkal nem rendelkező vállalatok közül sok fizetésképtelenné vált, ami a kárhányad romlását is maga után vonta.
Összességében nincs olyan szektor, amelyiknek sikerült volna kivonnia magát a válság hatása alól, legnagyobb vesztese a gépjárműipar, ahol a megkérdezettek 60 százaléka forgalomcsökkenésről számolt be. Magyarországon az erőteljes csökkenés után 2010-ben ilyen mértékű visszaesés nem várható, de a növekedés mértékét még mindig alacsonynak ítéljük, és csak az exportpiacokon várható fellendülés. Bár 2010-ben a lassabb növekedés nyomán a legtöbb ágazatban kiszámíthatóbb környezettel szembesülnek, ugyanakkor a fizetési kockázatok vonatkozásában nem reménykedhetünk.
A felmérésből szintén kiderült, hogy a vállalatok több mint tíz százaléka nehezen jutott banki hitelhez és finanszírozási nehézségekkel küzdött. A vállalatok likviditásának nagymértékű romlása pedig megkeserítette a hitelbiztosítók életét is, hiszen megnehezítette, sőt bizonyos esetekben lehetetlenné tette a cégek biztosítási fedezet alá vonását. Dercze úgy véli, hogy nemcsak a külső követeléskezelő cégek igénybevételénél kellene fejlődni, hanem a belső kockázat- és követeléskezelői gyakorlatban, azaz szabályozni, hogy az adott cégen belül ki, mikor, mit tesz a vevőkockázatok vonatkozásában, és az így kialakított folyamatot be is kell tartani.
(MNO)
Hiába próbálkozik Magyar Péter, a külhoni magyarokat nem lehet átverni















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!