Háborús zóna, nem vidámpark: betiltotta a hamburgert a tábornok

Egy amerikai bíró eltörölt hét, rákot okozó génekkel kapcsolatos szabadalmat – írja a The New York Times. A precedensértékű ítélet elemzők szerint komoly hatással lehet a gyógyszeriparra. Betiltotta a burgereket Afganisztánban Stanley McChrystal tábornok – írja a The Times. A korábban már az alkohol ellen is harcot folytató főtiszt leszámolt a bázison berendezkedő gyorséttermekkel és a jégkrémstandokkal.

The New York Times (www.nytimes.com)

Egy amerikai bíró eltörölt hét, rákot okozó génekkel kapcsolatos szabadalmat – írja a The New York Times. A precedensértékű ítélet elemzők szerint komoly hatással lehet a gyógyszeriparra.

Az ACLU (American Civil Liberties Union – az egyik legnagyobb jogvédő szervezet) több beteggel és orvosi szervezettel karöltve adta be keresetét a szabadalmakat birtokló cég ellen, azzal érvelve, hogy a gének mint természeti képződmények a bejegyezhetőség határán kívül esnek. Ezen felül a szigorú törvényi jogvédelem, állították, komolyan lecsökkenti a kutatási lehetőségeket, ráadásul a betegek érdekeit is sérti.

A szabadalmi jogok tulajdonosa, a Myriad Genetics nevű cég a kereset elvetésére kérte a bíróságot, mondván, ők különítették el először a DNS-től ezeket a bizonyos géneket, ezzel pedig megszerezték a jogot, hogy szabadalom alá vonják azokat. A cég azzal védekezett még, hogy a jog ismeri az élő organizmusok szabadalmaztatásának gyakorlatát, azt ugyanis egy korábbi ítéletében a Legfelsőbb Bíróság jóváhagyta.

Rober W. Sweet bíró azonban a cég ellen döntött. Ítéletének indoklásában kifejtette, a szabadalmat „helytelenül biztosították”, mivel „természeti törvényt nem lehet levédeni”. A bíró elmondta, az elkülönítési érvelés csupán „ügyvédi trükk”, melynek segítségével a cégek megkerülik az emberi DNS bejegyzésének tilalmát, pedig gyakorlatban ugyanazt a hatást érik el. Robert W. Sweet bíró döntése a BRCA1 és BRCA2 elnevezésű génekhez kötődő bejegyzéseket tette semmissé.

A Myriad több mint 3000 dollárért árulja a tesztet, mely a szabadalmaztatott géneket vizsgálva megállapítja, leselkedik-e mell- vagy petefészekrák veszélye a páciensre. A felperesek szerint a Myriad gyakorlata a magasban tartja az árakat, ráadásul nem teszi lehetővé, hogy a beteg ellenőrizze a teszt eredményeit.

A döntésnek komoly következményei lehetnek, az emberi génállomány húsz százaléka ugyanis máris szabadalmi védelem alatt áll, és szerte a világon milliárd dolláros ipar épült erre az intellektuális tulajdonra. „Ha az ítélet jogerős marad, az jelentős változást hozhat a gyógyszeriparban” – mondja Kenneth Chahine, a Utah Egyetem jogprofesszora. „A cégeknek más módot kell majd találniuk, hogy jövedelmezővé tegyék a gyógyszerek eladását.”

A Myriad ugyan még nem szólalt meg az ügyben, egyik vezető tisztviselője azonban még korábban úgy nyilatkozott, bárhogy is ítél a bíróság, az nem fogja csökkenteni a cég bevételeit.

A jogvédők üdvözölték a döntést. „A géneket, mint a levegőt vagy a vizet, nem ember hozta létre, legfeljebb felfedezte. Sok mindent kell még tanulnunk a DNS-ről, ezek a szabadalmak pedig komoly akadályt gördítenek az ilyen kutatások elé” – nyilatkozta az ACLU ügyvédje.

The Times (www.timesonline.co.uk)

Betiltotta a burgereket Afganisztánban Stanley McChrystal tábornok – írja a The Times. A korábban már az alkohol ellen is harcot folytató főtiszt leszámolt a bázison berendezkedő gyorséttermekkel és a jégkrémstandokkal.

Az előzőleg Irakban szolgáló tábornok a hatékonyság növelése érdekében záratta be a hamburgereseket a NATO-bázisokon. Bagram és Kandahar légi támaszpontjain tehát nincs többé Pizza Hut, Burger King, sőt TGI Fridays sem.

„Ez egy háborús zóna, nem pedig vidámpark” – írta blogjában Michael T. Hall főtőrzsőrmester. A repterek sétány része pedig igencsak az utóbb említett intézményre kezd hasonlítani: a területen található Oakley napszemüvegbolt, Subway étterem, Delice de France pékség, sőt, a katonák adómentesen vásárolhatnak Harley Davidson motorokat a cég üzletében, melyeket aztán tengerentúli otthonukba szállítanak.

A kisvárosnyi méretű háttérbázisokon állomásozó katonákat valószínűleg felháborítja majd a döntés, a frontvonalakon gyakran megfelelő víz- és élelmiszer-ellátmány nélkül harcoló csapatok azonban üdvözölték az új szabályozást.

„Amikor McChrystal tábornok és jómagam tavaly Afganisztánba érkeztünk, elsődleges célunkká tettük az erőforrások megfelelőbb elosztását, természetesen a küldetés sikerének érdekében” – írja Hall főtőrzsőrmester. „A legfőbb most a koncentráció, ehhez pedig az kell, hogy a lehető leghatékonyabban használjuk fel a rendelkezésünkre álló erőforrásokat. Bagram és Kandahar luxusüzletei megnehezítik a létfontosságú anyagok eljuttatását a hadszíntérre, ahol a csapatok alapfelszereléssel való ellátása is komoly kihívás.”

Stanley McChrystal tábornok naponta nyolc mérföldet kocog, napi egyszeri étkezést és négy óra alvást enged meg magának. A gyorséttermek betiltása csupán a legújabb szigorú döntése: szeptemberben az alkohol árusítását tiltotta meg.