Hihetetlen: már 263 forint alatt az euró

Egyre derűlátóbb piaci környezetben erősödik a forint: az eurót szerda délelőtt háromnegyed tízkor 262,94 forinton jegyezték a bankközi kereskedelemben a kedd délután négy órai 263,87 forint után. Szerdára virradóra a jegyzés kissé 263 felett mozgott a nemzetközi kereskedelemben.

Péntek délután a jegyzés 265,87 forint volt. Az euró tavaly augusztus óta a 265-275 forintos tartományban ingadozott. A forint hétfőn, a magyar bankok devizapiaci távolléte alatt áttörte a 265 forintos euróárfolyam-küszöböt. A forint erősödését számos kedvező külső piaci tényező támogatja: Görögország a szigorú költségvetési politika felvállalásával és az EU szolidaritási nyilatkozataival gyakorlatilag elhárította a dominóhatás veszélyét az eurózóna „perifériáját” alkotó országok körében.

Az EU-országok pénzügyminiszterei keddi, brüsszeli tanácskozásukon megállapították, hogy Görögországnak jelenleg nincs szüksége pénzügyi mentőövre, és valószínűleg nem is lesz, mert az athéni kormány költségvetési kiadáscsökkentő, illetve bevételnövelő intézkedései helyes irányba mutatnak. Abban az esetben azonban, ha mégis meg kellene segíteni a görögöket, akkor a tagországok megtennék a szükséges összehangolt lépéseket. A miniszterek szerint javulás tapasztalható Európában a pénzügyi piacok működésében, de a helyzet még törékeny, nem tekinthető normálisnak. A rendeződő helyzetet nyugtázva levette a tavaly december óta érvényben tartott negatív kihatású figyelőlistáról Görögország szuverén adósbesorolásait kedden a Standard & Poor’s, amely szerint a görög kormány költségvetési konszolidációs programja megfelel az ország jelenlegi osztályzatainak, bár a program végrehajtása középtávon már bizonytalan.

Görögország és néhány más euróövezeti tagország deficittúllépése megrendítette az euróövezet pénzügyi stabilitásába vetett nemzetközi befektetői bizalmat, ami komoly terhet rótt az euró árfolyamára a főbb devizákkal szemben, és áttételesen az euróaspiráns országok devizabefektetési eszközeivel szemben is tartózkodóbbá tette a befektetőket. Az érem másik oldala, hogy a bizalmi válság kibontakozása idején érett meg az a felismerés is, hogy néhány térségbeli ország – köztük Magyarország – gazdasági növekedési kilátásai jobbak egyes euróövezeti országokénál. Az egyik londoni pénzintézet, a Bank of America-Merrill Lynch a térségbeli országok gazdasági kilátásairól összeállított és kedden kiadott elemzésében „jelentősen eltúlzottnak” minősítette a magyar költségvetés „elcsúszásával” kapcsolatban a közelgő választásokkal összefüggésben kialakult piaci aggodalmakat, és megállapította, hogy a gazdasági kilátások akár 1,25 százalékpontnyi mozgásteret is adhatnak a jegybanknak további kamatcsökkentésekhez. A kamatvágási kilátásokat illetően más pénzintézetek jóval visszafogottabb nézetet vallanak.

A térségbeli devizák árfolyamát erősítő tényezők sorát gyarapítja a Fed keddi kamattartó döntését követő közlemény is, amelyben a Fed elkötelezte magát az alapkamat „még hosszabb ideig” a most megerősített szinten tartása mellett a gazdaság élénkítése céljából. Az alacsony dollárkamat növeli a viszonylag magasan kamatozó devizabefektetési eszközök iránt dollárban jelentkező keresletet.

Szerda délelőtt a dollárt 190,92 forinton jegyezték 1,3779 dolláros euróárfolyam mellett a kedd délutáni 191,80 forint és 1,3763-es euró/dollár után. A svájci frank jegyzése 181,15 forint 181,78 forint után, 100 japán jent 210,69 forinton jegyeztek 211,91 forint után.

(MTI)