Ideiglenesen véget ért az NFFT munkája

Utolsó, másfél éves működését értékelő ülését tartotta ebben a parlamenti ciklusban szerdán a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) – írta a testület szerdai közleményében.• Van, aki sürgeti, van, aki gátolná a klímatörvény elfogadását • Támogatta a bizottság az éghajlatvédelmi kerettörvényt

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács 2008 októberében kezdte meg működését az Országgyűlés tanácsadó testületeként. Feladata, hogy a fenntartható fejlődés tárgykörében véleményezze a parlament elé kerülő jogszabálytervezeteket, illetve hogy saját javaslatokat tegyen. A szervezet tagjait a parlamenti pártok, a kormány, a Magyar Tudományos Akadémia, a gazdasági kamarák, az egyházak, a szakszervezetek, a munkaadói szervezetek, az önkormányzati szövetségek, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, a Rektori Konferencia és a civil szervezetek delegálják – áll a közleményben. A tanács civil tagjait csaknem ötszáz szervezet választotta meg.

Az NFFT az elmúlt másfél évben elkészítette a nemzeti fenntarthatósági stratégia alapjául szolgáló Jövőkereső jelentést, amelyet 2009 decemberében ismertetett meg az Országgyűléssel. A Jövőkeresőn alapuló stratégia első változatának elkészítését a szeptemberig tartó társadalmi vita utánra ütemezte a Tanács.

A testület a jelentős eredmények közé sorolja, hogy január 29-én benyújtotta az Országgyűlésnek az éghajlatvédelmi kerettörvényt. Bár a javaslatról e ciklusban nem volt végszavazás, a szerdai ülésen a tagok meghatározták a kerettörvény továbbvitelével kapcsolatos feladatokat.

Június 17-én új összetételű testület folytatja a megkezdett munkát – áll a közleményben. Az NFFT elnöke jelenleg Katona Béla, az Országgyűlés Elnöke, társelnökei Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter, Láng István akadémikus, Nagy Andor parlamenti képviselő (KDNP), Papp Zoltán egyetemi tanár. Tiszteletbeli elnöke Szili Katalin, az Országgyűlés volt elnöke.

(MTI)