Közel van a moszkvai robbantás szervezőinek elfogása?

Teljesen váratlan volt a moszkvai metrórobbantás, de jó esély kínálkozik a végrehajtók és a közvetlen szervezők azonosítására – mondta az orosz duma külügyi bizottságának elnöke. • Moszkva: az áldozatok száma 39-re emelkedett, gyásznap lesz + Képek

Konsztantyin Koszacsov erről kedden Budapesten nyilatkozott. Koszacsov nem politikusként, hanem Mihail Svidkoj kulturális kapcsolatokkal foglalkozó orosz elnöki különmegbízott társaságában a magyar–orosz civil párbeszéd elindításáról tárgyalt a magyar fővárosban.

Koszacsov elmondta, hogy családja kis híján maga is a 39 emberéletet követelő hétfői kettős pokolgépes merénylet áldozatává vált. Fia ugyanis a Ljubljanka metróállomáson történt első robbantást követően öt perccel utazott át (a másik oldalon) az állomáson, majd mivel szerelvényüket az alagútban megállították, még nem érték el a Park Kulturi megállót, amikor a második robbanás bekövetkezett.

A politikus teljesen váratlannak nevezte a két öngyilkos nő által elkövetett merényleteket. Megjegyezte, hogy az orosz állampolgárok többsége mára úgy hitte, túljutottak azon megpróbáltatások tetőfokán, amelyek a Szovjetunió széthullása utáni átmeneti időszakban megrázták Oroszországot, és megbirkóztak a „vak terrorizmus szörnyű fenyegetésével”, főleg a nagyvárosokban.

Koszacsov szerint nagyon jó esély van az elkövetők és a közvetlen szervezők – ha nem is az értelmi szerzők – azonosítására, mert sok bizonyíték, felvétel, fénykép áll rendelkezésre. Nagyon fontosnak tartotta, hogy az orosz bűnüldöző szervek gyorsan eredményre jussanak.

A politikus úgy vélte, biztosan nem tudják normalizálni az oroszországi helyzetet, ha a terrorra terrorral válaszolnak. „Minden döntésünknek, tettünknek abszolút törvényesnek kell lennie, illeszkednie kell a hatályos jogszabályok keretébe, és összhangban kell lenniük a nemzetközi normákkal” – hangoztatta.

Koszacsov szerint most aprólékosan elemezni kell, volt-e elegendő térfigyelő kamera, elegendő rendőr a nyilvános helyeken – például a metróban –, igénybe vettek-e minden technikai eszközt, amelyekkel például kiszűrhetőek a robbanóanyagok. Elemezni kell azt is, hogy a hatályos jogszabályok elegendőek-e a bűnüldöző szervek hatékony működéséhez, kell-e módosítani rajtuk.

Az MTI azon kérdésére, hogy ez a fegyveres erők jogköreinek bővítését jelentené-e, úgy válaszolt, hogy konkrét intézkedésekről még korai beszélni, most az a legfontosabb, hogy tartózkodjanak az elsietett lépésektől. Szerinte a brit tapasztalat aktívabb használatának irányába kellene elmozdulni: Nagy-Britanniában a világon a legmagasabb a lakosság számához viszonyítva a térfigyelő kamerák aránya, szigorúan rögzítik a nyilvános helyeken, így a metróban zajló eseményeket. Fel lehetne állítani olyan detektorokat is, amelyek kiszűrik a nagy mennyiségű robbanóanyagot – tette hozzá.

A harmadik teendőnek azt nevezte, hogy amennyiben bebizonyosodik a „kaukázusi szál” – azaz a merénylők valóban az Észak-Kaukázusból érkeztek Moszkvába, és a robbantásokat az Észak-Kaukázusból szervezték meg –, még egyszer ellenőrizni kell, milyen konkrét szervezetek állnak a héttérben, és milyen forrásból finanszírozzák terrorcselekményeiket. Koszacsov hangsúlyozta, hogy nem etnikai, felekezetközi konfliktusról van szó, hanem a törvény oldalán állók és a törvényt elutasítók konfliktusáról.

A bizottsági elnök elvi különbséget lát az öt-tíz évvel ezelőtti és a – mint elismerte, továbbra is nehéz – mostani észak-kaukázusi helyzet között: a lakosság többsége szerinte már nem támogatja a szélsőségeseket, a terroristákat. Koszacsov szerint nem kell tagadni, hogy Csecsenföldön egy bizonyos időszakban a szakadárokat valóban támogatta a lakosság nagyon jelentős része, de a 90-es évek konfliktusa véleménye szerint soha nem etnikai konfliktus volt, hanem csecsen belső konfliktus: a különböző álláspontok küzdelme arról, milyen legyen a csecsen nép jövője.

A csecsenek túlnyomó többsége mára tudatosan úgy döntött, Oroszországgal és Oroszországban maradnak, és elutasítják, hogy terrorista, szélsőséges módszerekkel érjék el politikai céljaikat. A terroristák, a szélsőségesek elszigetelődtek Csecsenföldön – tette hozzá.

Koszacsov szerint az észak-kaukázusi szélsőségesek visszatérhetnének a normális életbe, ezt sokan meg is tették, de akik nem, azoknak nem maradt más választási lehetősége, mint hogy terrorcselekményeket kövessenek el a saját régiójukban vagy más városokban, Moszkvát is beleértve. „Ez ezeknek az embereknek, az Észak-Kaukázusnak és kétségtelenül egész Oroszországnak a tragédiája” – fűzte hozzá.

(MTI)