Az 1867. évi kiegyezést követően az Osztrák-Magyar Monarchia gazdasága erőteljes fejlődésnek indult, a 19. század utolsó évtizedeiben hatalmas gazdasági növekedés jellemezte e soknemzetiségű államalakulatot, amely közös piacával az Európai Unió elődjének is tekinthető. Ez az időszak tekinthető a magyar tőkés fejlődés aranykorának, ekkor indult meg és csúcsosodott ki a magyarországi polgárosodás, új (nagy)vállalkozói- és bankárdinasztiák alapozták meg gazdasági és társadalmi pozíciójukat – olvasható a múzeum közleményében.
A dokumentum szerint a magyar kapitalizmus történetének leghosszabb és legeredményesebb fellendülési korszaka 1887-ben kezdődött. A beruházások értéke és a bankok tőkeállománya háromszorosára, a szénbányászat és a vasipar teljesítménye duplájára emelkedett, s hatalmas iramban folyt a vasútépítés. A fellendülés épp a honfoglalás ezredik évfordulójának ünneplésekor, 1896-ban érte el csúcspontját. A millenniumra Budapest, a nagyarányú gazdasági- és kulturális fejlesztések által Béccsel egyenrangú nagyvárossá, világvárossá vált – teszi hozzá a kommüniké.
A magyar gazdasági élet fénykorát dr. Halmos Károly és dr. Kövér György, a budapesti Eötvös Lóránt Tudományegyetem gazdaság- és társadalomtörténészei, valamint dr. Tomka Béla, a Szegedi Tudományegyetem docense tárja az érdeklődők elé április 23-án, pénteken 17 órától.
Paks II: Itt van az osztrák zsoldban álló politikai nyomásgyakorlók sora















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!