Borkai: Ne kerüljön át az APEH-hez az iparűzési adó beszedése

Esély van arra, hogy az önkormányzati adóhatóságoknál maradjon a helyi iparűzési adó (hipa) beszedése, amelyet fokozatosan az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) venne át idén júniustól – mondta Borkai Zsolt, Győr fideszes polgármestere.

Borkai Zsolt tavaly Veszprém polgármesterével közösen az Alkotmánybíróságnál (AB) támadta meg a 2009 júniusában megszületett jogszabályt, amely szerint a helyi iparűzési adó (hipa) beszedését 2011 végéig fokról fokra az APEH feladatkörébe kell helyezni. A döntést azóta több önkormányzati szövetség is megtámadta az AB-nál, a tárgyalás időpontját egyelőre nem tűzték ki.

A politikus szerint az újonnan alakuló Országgyűlésben erősebb lehet az önkormányzati érdekek képviselete, komoly ellenérdek pedig nincs azzal szemben, hogy a záros határidőn belül eltöröljék a hipa beszedés központosításáról szóló törvényt. Az ezzel kapcsolatos döntés azonban az új parlament megalakulását követően csak hónapok múlva várható, így lehet, hogy addigra már az APEH végzi majd a beszedés feladatait. A polgármester szerint a központi beszedéssel a legfőbb probléma, hogy az APEH az évi négy fizetési esedékességet követően csak egy hónapon belül utalná ki a helyhatóságokat megillető bevételt, ez pedig megnehezíti a költségvetésük tervezését.

Az egy hónapos késés miatt jelentős kamatbevételtől esnének el a helyhatóságok: Győrben – amely az ország egyik legjelentősebb hipa-bevétellel rendelkező települése – a márciusban beszedett részlet mintegy 5-600 millió forint volt – tette hozzá. A politikus szerint aggályos az is, hogy az állam esetleg egy bizonyos összeget visszatartana a bevételből. Szerinte ugyanakkor a központi büdzsé ezáltal nem jutna jelentős többlethez, úgy látja, az állam nem komoly ellenérdekelt fél.

Borkai Zsolt nem tud olyan tervezetről, amely a helyi iparűzési adót a közeljövőben eltörölné. Hozzátette: később ez megtörténhet, de csak abban az esetben, ha az állam kompenzálni tudja a kieső bevételeket. Ennek módja lehet például a párhuzamos feladatok csökkentése, vagy a központi normatíva növelése. Elképzelhetőnek véli azt is, hogy az állam a személyi jövedelemadóból többet utalna vissza a helyhatóságoknak, ennek fedezetét az újonnan teremtett munkahelyek jelenthetik. Hozzáfűzte: visszajelzései alapján a vállalatok elsősorban nem az adónem megszüntetését, hanem annak mérséklését kívánják elérni.

(MTI)