Busabomba ketyeg a Balatonban?

Nem kizárt, hogy nagyarányú busaelhullás robban be a következő években a Balatonon. A busát a hetvenes-nyolcvanas években telepítették ide, s akár nagyobb hullámban is pusztulásnak indulhatnak az öregedő példányok.

A nonprofit halászati cég vezetője szerint az idegen fajtára semmi szükség a Balatonban, de megfelelő mértékű visszafogása megoldatlan. Az idei állami költségvetésben nincs nyoma, hogy rendezett pénzügyi háttere lehetne az ügy kezelésének. A nonprofit cég anyagi helyzete sem elég stabil ahhoz, hogy önállóan, kellő hatékonysággal beavatkozzon. Az idén 50 tonna busa kifogására kötött szerződést a környezetvédelmi és vízügyi tárcával a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. – tájékoztatta a megyei internetes oldalt Varga László elnök-vezérigazgató. A cégnek a jogelőd Balatoni Halászati Zrt.-től átvett kapacitása évi 300-350 tonna kifogására is elegendő lenne, ám még ez is kevés ahhoz, hogy a Balatonból eltávolítsák a busát. A tó becsült halállományának legalább a harmada busa, számszerűen öt-hat ezer tonnányira taksálják ezt az idegenhonos fajtát. Amit ebből a horgászok érzékelnek, az a határtalan bosszúság, amivel pedig időnként a turisták szembesülhetnek, az a méretes, oszló tetemek látványa és az ezzel járó bűz.

Nem ritkák a 35-40 kilós egyedek a balatoni busák között – mondta Varga László, aki szerint többször tíz-tizenöt éves busákkal is találkoznak már, miközben az utolsó telepítés a nyolcvanas évek első felében volt. Nem kizárt tehát, hogy a fajta megszokta a környezetet, s szaporodni is képes a tóban, miközben más szakértők ezt még mindig elképzelhetetlennek tartják. Ha mégis igaz, az cseppet sem hízelgő a balatoni halállományra nézve. A busa többszörös kárt okoz – szögezte le a halászati cég vezetője. Mint mondta, a faj igen jelentős táplálékkonkurense az őshonos halaknak. A mikroszervezeteket szűri a vízből, ami a nevelkedő szaporulatnak is fő tápláléka. Közvetetten pedig a süllőállomány is sérülhet miatta. A süllőnek sincs elég hal, ha a busa a süllő táplálékát jelentő halak elől eleszi a tápanyagot.

A busára egyáltalán nincs szükség a Balatonban – jelentette ki a cégvezető. Ha a nonprofit cégnek a busa lehalászására rendelkezésre álló személyi és eszközállománya teljes kihasználtsággal működne, még akkor is csupán a busák súlygyarapodásával azonos mennyiséget tudnának lefölözni. Ahhoz tehát, hogy az ártalmas faj kikerüljön a tóból, a technológia fejlesztésére van szükség. A jelenlegi eszközökkel 300 forintba kerül egykilónyi busa kifogása, míg az eladott halért ennek a felét kapja a piacon a cég. Nem kérdés tehát, hogy a finanszírozhatóságban keletkezett lyukat be kell tömni, s ez a halászati vezető szerint középtávon állami segítség nélkül elképzelhetetlen.

A legjobb az lenne, ha a 2011-es büdzsében már önálló költségvetési soron szerepelne a feladatra szánt összeg – hangsúlyozta Varga László. A balatoni cég kettéválása előtti szakértői anyagban évenkénti 250 millió forintban határozták meg az összeget, mely a haváriahelyzetek kezelésére és a szelektív halászatra, az idegenben honos fajok eltávolításához szükséges. Ez pedig – akárhogy is nézzük – nagyrészt a busáról szól.

(sonline.hu)