Közel megduplázódott a korrupciós ügyek száma + Képriport

Csaknem duplájára, 500-ról 900-ra nőtt 2009-ben a korrupciós ügyek száma az azt megelőző évhez képest – ismertették az egységes nyomozó hatósági és bűnügyi statisztika (ENYÜBS) adatait ügyészek a múlt évet értékelő sajtótájékoztatójukon Budapesten szerdán.

Nagy Tibor, a Legfőbb Ügyészség számítástechnika-alkalmazási és információs főosztályának vezetője ezzel kapcsolatban reményét fejezte ki, hogy a növekedés az eredményes felderítésnek köszönhető. Azaz ténylegesen nem emelkedett az ilyen jellegű bűncselekmények száma. Tavaly is a vagyon elleni bűncselekmények szerepeltek az élen, de az emberölés kivételével nőtt a személy elleni bűncselekmények száma. Összességében 4 százalékkal kevesebb bűncselekményt követtek el tavaly, mint egy évvel korábban. Csökkent a regisztrált bűnelkövetők, ezen belül a fiatalkorúak száma. Tavaly 100 ezer lakosra 3928 bűncselekmény jutott. Ezt figyelembe véve a bűnözés szempontjából a legfertőzöttebb Hajdú-Bihar megye és a főváros volt, ahol ez a szám a 6000-et is meghaladta. Budapesten a Belvárosban csaknem duplájára nőtt a 100 ezer főre jutó bűncselekmények száma. Borbély Zoltán, a Legfőbb Ügyészség szóvivője ezt egyetlen szerver lefoglalásával magyarázta, amelyen olyan sok illegális tartalom volt, hogy a kerületben jelentősen megnőtt a szerzői és szomszédos jogokkal kapcsolatos visszaélések miatti eljárások száma.

Virág György, az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) igazgatója a statisztika értelmezésével kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a jogszabályváltozások, például a szabálysértési értékhatár módosulása, jelentősen befolyásolhatják az adatok változását. Az ügyészség múlt évi munkájáról szólva Nagy Tibor azt mondta: 2009. december 31-én az 1728-as engedélyezett ügyészi létszámból 1660 volt betöltött. A főosztályvezető ügyész aggodalmának adott hangot, miszerint ezzel a létszámmal nem tud megfelelni a vádhatóság az Alkotmánybíróság által támasztott, 2011-től a tárgyalásokon az ügyészi részvételt kötelezővé tevő követelménynek. Tavaly az elsőfokú bírósági tárgyalásokon csaknem 64, a másodfokúakon több mint 87 százalékos volt az ügyészi részvétel. Az ügyészség a múlt évben csaknem 30 milliárd forintból gazdálkodott, ennek döntő részét a 3891 ügyészségi alkalmazott – az ügyészek mellett titkárok, fogalmazók, ügyészségi nyomozók, tisztviselők, írnokok – bérköltségére fordították. Szintén a költségekről szólva Nagy Tibor ismertette azt is, hogy az ügyészségi eljárások elektronizálására – és ezáltal gyorsítására – az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében 613 millió 800 ezer forintot nyertek pályázaton.

A múlt évben 1 105 737 ügyirat érkezett az ügyészségekhez, ebből 948 006 büntetőjogi, 157 731 törvényességi felügyeleti és magánjogi ügyirat volt. Egy ügyészre 666 ügy jutott. A tavalyi adatsorból kiderült az is, hogy a büntetőeljárást gyorsító jogintézményeket tekintve – így a tárgyalás mellőzésével történő büntetés kiszabását, vagy a gyorsított bírósági eljárásokat illetően – növekedés volt tapasztalható. Nőtt az előzetes letartóztatások száma is, 5960 ügyészi indítványból, a bíróságok 5591-et találtak megalapozottnak. Az ítéleteket, határozatokat tekintve tavaly a bíróságok 67 637 ügyben 91 387 határozatot hoztak az ügyész indítványával egyezően. A vádhatóság váderedményessége 96,9 százalékos volt, amely némi javulást mutat a 2008-as adathoz képest. Az ügyészek újságírói kérdésre adott válaszából kiderült, hogy akkor is eredményesnek tekintenek egy vádat, ha több súlyos vádpont közül a legsúlyosabb esetében felmentik a vádlottat, s csak a kisebb súlyú vagy súlyúak miatt ítélik el.

(MTI)