Putyin Tuskkal tisztelgett Katynban: „Osztozunk a szégyenben” + Képek

A 22 ezer lengyel – a korabeli nemzeti véderő tisztikara és a lengyel értelmiség színe-java – lemészárlása óta az első komolyabb gesztus történt meg orosz részről szerdán. Az NKVD-s különítményesek által elkövetett háborús bűncselekmény 70. évfordulóján az orosz és a lengyel kormányfő együtt látogatott el a katyni emlékműhöz.

– Azért vagyunk itt, mert összeköt minket a szégyen és az emlékezet – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz kormányfő csütörtökön Katynban, a szovjet alakulatok által elkövetett tömegmészárlás 70. évfordulóján. Putyin Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel tisztelgett az áldozatok emléke előtt.

Lemészárolták a lengyel elit tekintélyes részét

Ismert: a Lengyelország ellen indított, 1939. szeptember 1-i német inváziót a Molotov–Ribbentrop-paktum alapján szeptember 17-én Lengyelország keleti részeinek szovjet elfoglalása követte.


A katyni mészárlásokat a Szovjetunió által megszállt lengyel területeken a Kommunista Párt központi bizottságának politikai bizottsága 1940. március 5-én hozott döntése alapján hajtotta végre az NKVD. A Szovjetunió területén lévő hadifogolytáborokban raboskodó lengyel (részben tartalékos) tisztek és főtisztek, illetve a lengyel elit egy részét sújtó mészárlás áldozatainak számát 5-22 ezer fő közé teszik. Szintén ehhez az eseményhez kapcsolják annak a 7000 személynek a meggyilkolását, akiket az oroszok Nyugat-Fehéroroszország és Nyugat-Ukrajna börtöneiben tartottak fogva hadifogolystátusz nélkül, jóllehet, közel 1000 lengyel tiszt is volt köztük. A vérengzéseknek magyar áldozata is volt: Korompay Emánuel tartalékos százados, a Varsói Egyetem magyar lektora.


A gyilkosságok áldozatait a Szmolenszk melletti Katynban, a Tver melletti Mjednojéban és a Harkov elővárosát képező Pjaticsaki erdeiben tömegsírokban hantolták el. Mind a gyilkosságokat, mind pedig az áldozatok eltüntetését nagy titokban végezték, de a németek már 1943-ban felfedezték az első tömegsírokat a Harmadik Birodalom által megszállt területeken, Katyn erdeiben. A több helyszínen végrehajtott tömeggyilkosság ezért kapta a nevét Katynról.


A megemlékezésen keresztény, zsidó és muszlim felekezetek egyaránt részt vettek. A lengyel ortodox egyház vezetője, Száva érsek kijelentette: az áldozat nem volt hiábavaló, a kiontott vér meghozta a gyümölcsét.

Kényes kérdések, határozott kérések

Donald Tusk a mészárlások máig titkolt dokumentumaira is utalva Alexandr Szolzsenyicint idézte, miszerint az erőszak nem él, és nem képes megélni egyedül, szüksége van ugyanis a hazugságra. Megemlékezett arról, hogy a lengyeleknek sokáig hazudtak a mészárlásról, bár ők tudták az igazságot. A megbékéléshez viszont bátorság és erő szükséges, tette hozzá. Tusk kérte, hogy Oroszország bocsássa rendelkezésre az elzárt iratokat: „Számon tartjuk az áldozatokat, minden névre, minden adatra szükségünk van ” – mondta.


Putyin és vendége megemlékezett a sztálini diktatúra szovjet áldozatairól is; meglátogatták az emlékhelytől nem messze elterülő síremléket, melyben szovjet munkatáborokban elpusztított foglyok fekszenek.

Fotók: Reuters