Összefogásra szólította fel a szakembereket a mindennapos testnevelés egykori élharcosa

A mindennapos testnevelés a gyermekek és ezáltal egész társadalmunk jobblétét szolgálja, el kell érnünk, hogy az oktatásügy új vezetői is értsék a helyzetet és megtegyék a mindennapos testnevelés jobbításához vezető lépéseket – fogalmazott Somhegyi Annamária, akinek kezdeményezésére 2011-ben bevezették mindennapos testnevelést az iskolákba. Az Országos Gerincgyógyászati Központ reumatológusa Lannert Judit kijelentése kapcsán közölte, közös összefogásra van szükség, mert ahogyan a létrejöttéért, úgy most a további jobbításáért is felelősség terheli az orvosokat, a népegészségügy szereplőit és az egészségügy vezetőit is.

(Forrás: MDSZ.hu)

El kell érnünk, hogy az oktatásügy új vezetői is értsék a helyzetet és megtegyék a mindennapos testnevelés jobbításához vezető lépéseket 

– vélekedett a reumatológus, aki arra is rámutatott: ma, amikor a digitális tér, az okoseszközök és az ebből adódó túlzott képernyőhasználat bénítja a gyermekek egészséges testi-lelki-szellemi fejlődését, különösen fontos lenne, hogy a mindennapos testnevelés megvalósulásának jobbításán dolgozzunk közös erőkkel. 

A gyermekkori elhízás világszintű probléma

A gyermekkori elhízás jelensége, problémája nem csak hazánkat érinti, a WHO legfrissebb tanulmánya szerint világszerte már minden tizedik gyerek túlsúlyos. A kora gyermekkori, fiatalkori túlsúly kérdésköre azonban igencsak komplex, megannyi kutatás mutatott rá az elmúlt években arra, milyen szerteágazó okok állnak a súlyfelesleg mögött: 

a helytelen táplálkozás és a mozgásszegény életvitel mellett, a terhesség előtti és alatti elhízás is hatással van a magzatra, megnöveli a gyermekkori elhízás kockázatát, de a gyermek élete során bármikor kialakuló túlsúly egyik legnagyobb kockázati tényezője is ez. 

Mindez azért is különösen aggasztó, mert egy 2022-es tanulmány szerint a várandósok 36 százaléka túlsúlyos vagy elhízott már a fogantatáskor is.

Az anyai túlsúly és elhízás a várandósság előtt, alatt és után is megnöveli a gyermekkori elhízás kockázatát (Forrás: Pexels)

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke korábban arról beszélt lapunknak: a két-három éveseknek még „csak” a 6,5 százaléka küzd testsúlyproblémával, ami a 4-6 éveseknél 19 százalékra megy fel, azaz megháromszorozódik, kisiskoláskorban pedig már a gyermekek negyedét érinti a testtömegtöbblet és ez az arány tartja is magát 18 éves korukig, azaz a felnőtté válásukig

– Ezeknek a gyerekeknek szó szerint nehéz az életük: a plusz kilók aláássák a fizikai, szociális és pszichológiai jóllétüket. Amellett, hogy a kortárs bántalmazás célpontjai, rosszabbul teljesítenek az iskolában és többet is hiányoznak, mint normál súlyú társaik – mondta Szűcs Zsuzsanna, aki egyúttal kiemelte,

a korai túlsúly sokakat felnőttkorukban is kísérti, az elhízott serdülők 80 százaléka túlsúlyos felnőtt lesz, ráadásul számos krónikus megbetegedés kockázatát növeli. Gyakoribb a cukorbetegség, az asztma, a magas vérnyomás, az ortopédiai problémák, a szorongás és a depresszió.

Az Életmód Ambulancián nem csak a test, a lélek is formálódik   (Fotó: Barta Bálint / Semmelweis Egyetem)

A súlyproblémával küzdő gyerekek megsegítsésére jött létre csaknem négy éve a Semmelweis Egyetem Életmód Ambulanciája is, ahol egy szakértői gárda segíti a fiatalokat abban, hogy szó szerint le tudják tenni a rájuk nehezedő testi és lelki terhet.

Gács Zsófia, az ambulancia endokrinológusa korábban arról beszélt a Magyar Nemzetnek, bár sok szülő abban a reményben érkezik, hogy a gyermekének csupán valamilyen hormonális problémája van, ami gyógyszerrel orvosolható, 

az esetek túlnyomó többségében – 95-98 százalékban – nem egy betegség áll a háttérben, a genetikai adottságok mellett a nem megfelelő életmód a felelős a plusz kilókért.

Tisztázta, a túlsúly elsősorban nem esztétikai, hanem egészségügyi kérdés, a cél, hogy az érintett gyerekek elkerüljék a diabéteszt, azt inzulinrezisztenciát vagy a meddőséget, de persze fontos a lelki egészség is, hogy magabiztosabban érezzék magukat a bőrükben. Ugyanakkor kiemelte, már a kisebbek körében is gyakori, hogy megjelennek a túlsúly következményei, például az inzulinrezisztencia vagy a vérnyomásproblémák, a máj károsodása, a reflux és az alvászavar, de hosszú távon a túlsúly szövődményeinek egyike lehet a meddőség kialakulása is.

Gács Zsófia endokrinológus szerint a túlsúly nem esztétikai kérdés Fotó: Barta Bálint /Semmelweis Egyetem

A lélek is súlyos terhet cipel

– A sikeres életmódváltás egyik fontos alappillére a rendszeres mozgás – húzta alá az ambulancia gyógytornásza. Tarr Zsófia a gyerekekkel való közös munka során első alkalommal a fizikai állóképességet és az izomzat terhelhetőségét méri fel, ami objektív visszajelzést ad az edzettségi állapotról és a kontrollvizsgálatok alkalmával a változást is pontosabban nyomon tudják követni. A fizioterapeuta leszögezte azt is, a kivizsgálás valódi célja, hogy segítsenek a kamaszok edzettségi állapotához, alkatához jól illeszkedő mozgásformát találni, ami motiválja őket, belefér a napirendjükbe és természetesen a testalkat átformálását is segíti. 

– Ezek a fiatalok, akik ide érkeznek hozzánk, rengeteg kudarccal és megszégyenítéssel érkeznek ide. A beszélgetések során kiderül, hogy van, aki azért nem megy edzőterembe, mert szégyelli magát, egy másik fiatal lány pedig azt mesélte, miközben egy sportruhát próbált, a mellette lévő próbafülkéből hallotta, hogy rajta nevetnek – példázta Tarr Zsófia.

A családi asztal fontossága

Az ambulanciára érkezők először egy kétnapos kivizsgáláson vesznek részt: a huszonnégy órás vérnyomásmérés, komplex laborvizsgálat, testsúlyösszetétel-vizsgálat és pszichológiai konzultáció után egy gyógytornásszal és dietetikussal való konzultáció vár rájuk, az egészséges életmód kialakításában ugyanis kulcsfotosságú, hogy mi kerül a családi asztalra, de abban is segítséget kapnak, hogyan tudnak új alapokat, szokásokat kialakítani.

Az ambulancia dietetikusa, Kovács Ildikó szerint a gond nem a tájékozatlanság, ennek ellenére az elméleti tudásból kevés valósul meg a gyakorlatban. – Rendet kell tenni a fejekben bizonyos ételekkel és szokásokkal kapcsolatban, mert ha a csokoládét egy zacskó földimogyoróra cseréljük, nem vagyunk előrébb, egy zacskó mogyoró ugyanis nagyjából a fél napi kalóriaigényünket fedezi – mutatott rá. A táplálkozás-szakértő arról is beszélt, előfordul olyan is, amikor a páciens étrendje kifogástalan, ilyen esetekben a mozgás hiánya, a kevés alvás vagy az étkezések közti nassolás a felelős a többletsúlyért.

Az ambulancia szakembere egyúttal arra is kitértek, érdemes kitartani, mert a gyermekkori túlsúly miatt kialakult egészségügyi problémák néhány hónap alatt orvosolhatók: a magas vérnyomás már három hónap hatékony életmódváltással csökkenhet, de az inzulinrezisztencia is eltűnhet hat–tizenkét hónap alatt.

A mindennapos testnevelés kapcsán kerestük az új oktatási minisztert, Lannert Juditot is, amennyiben a kérdéseinkre válasz érkezik, cikkünket frissítjük.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)