Magyarországon a fogamzáskorú nők jelentős hányada túlsúlyos: 18–35 éves korosztályban minden harmadik, 35 év felett legalább minden második nő elhízott. A kismamák 36 százaléka túlsúlyos vagy elhízott, ami komoly közegészségügyi kérdés, mert ezek a felesleges kilók az anya és a baba egészségét is veszélyeztetik. A magzati és az újszülöttet érintő szövődmények jelentősen megnőnek: a vetélés és halvaszületés, a koraszülés mellett a velőcsőzáródási rendellenesség, a szívfejlődési rendellenesség, a légzési probléma, a veleszületett hasfalhiány kockázata is nagyobb. Az anyánál pedig gyakoribb a szülési sérülés, a császármetszés és az anyagcsere-instabilitás – sorolta Gitidiszné Gyetván Krisztina, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke.
A DÖNTÉS AZ ANYÁNÁL VAN
A túlsúlyos kismamák ráadásul számos egészségi problémával küzdenek, több mint ötödüknek van valamilyen krónikus betegsége. Leggyakoribb problémák a várandósság alatt az allergiás tünetek, a pajzsmirigybetegségek és a vérszegénység, a magas vérnyomás előfordulása három százalék, míg a terhességi cukorbetegség tíz százalék.
– Fontos, hogy a védőnők ne rontsanak ajtóstul a házba, ugyanakkor megértessük az érintett kismamákkal, hogy milyen hosszú távú következményei vannak a súlyfeleslegnek rájuk és a babára nézve. A várandós nő túlsúlya több szervrendszert érintő gyulladással, megváltozott hormonális működéssel és inzulinrezisztenciával is együtt járhat. Megnő a 2-es típusú diabétesz, a magas vérnyomás, a koronáriabetegség, a sztrók, az ízületi és egyes daganatos betegségek kialakulása is – fogalmazott a védőnő.
– De nem szabad megfeledkezni a pszichoszociális hatásokról sem, a súlyfelesleg együtt járhat csökkent önbecsüléssel, a kirekesztettség érzésével és depresszióval is. Mi minden támogatást igyekszünk megadni, ám a döntés az anyánál van – tette hozzá.
A legújabb kutatások szerint ráadásul amennyiben az anya elhízott, a születendő gyermeknek is nagyobb az esélye az elhízásra. Ennek hátterében epigenetikus változások és az anyagcsere-programozás állnak. Ez azt jelenti, hogy a súlytöbbletet mint szerzett tulajdonságot is örökölheti a gyermek – vette át a szót Ádám Judit, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének szakembere, kiemelve, hogy ezt a hipotézist számos epidemiológiai, klinikai és állatkísérletes vizsgálat támasztja alá. A szülés körüli szaktanácsadó szerint tehát az anyai túlsúly és elhízás a várandósság előtt, alatt és után is megnöveli a gyermekkori elhízás kockázatát, sőt ez a gyermek élete során bármikor kialakuló túlsúly egyik legnagyobb kockázati tényezője.
„KETTŐ HELYETT” INKÁBB OKOSAN
A várandósság alatti kívánósság és megnövekedett étvágy is kedvezhet a túlevésnek és a helytelen táplálkozási szokásoknak. El kell oszlatnom azt a városi legendát, miszerint „kettő helyett kell enni” egy kismamának. Ennek a jelenségnek mindössze annyi alapja van, hogy egyes tápanyagok szükséglete jelentősen megemelkedik a várandósságban, ilyen például a jód vagy a vas is, ugyanakkor az energiaszükséglet eleinte nem növekszik számottevően – emelte ki a dietetikus.
Mint fogalmazott: az első trimeszterben körülbelül hét százalékkal, a második-harmadik trimeszterben pedig 15 százalékkal nő az energiaigény, de még ekkor is csak naponta legfeljebb 300 kalória többletenergia-bevitele indokolt, amely megfelel például egy közepes sajtos szendvicsnek vagy egy adag párolt zöldségköretnek.
Néhány évtizede még nem csináltunk belőle nagy ügyet, ha egy kismama súlygyarapodása a vártnál magasabb volt, mert az anyák alapsúlya is alacsonyabb, optimális volt. Az elmúlt években viszont egyre nagyobb azoknak az anyáknak a száma, akiknek a túlsúlyuk miatt egyetlen kilogrammot sem szabadna felszedniük a kilenc hónap alatt, sőt fogyniuk kellene. Éppen ezért igyekszünk ezekre a nőkre fokozottan figyelni és a dietetikusokkal összefogva olyan támogatást nyújtani nekik, hogy a várandósság ideje alatt csökkenjen a súlyuk, hiszen minden egyes leadott kilóval a szülés körüli komplikáció esélyét is mérsékeljük – mondta a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke.
FŐ A MÉRTÉKLETESSÉG, MÉRLEGELJÜNK
– Jó hír, hogy a magyar várandósok többsége megfelelő mennyiségű folyadékot és fehérjét fogyaszt, ugyanakkor a zöldség és gyümölcs, valamint a tejtermék fogyasztása elmarad az ajánlottól. A cukrozott üdítőitalok, a sós rágcsálnivalók és az édességek fogyasztása is sajnos magasabb a kívánatosnál – tájékoztatott Ádám Judit. A dietetikus kiemelte: Az egészséges táplálkozás általános alapelvei közé tartozik a napi öt adag zöldség- és gyümölcsfogyasztás, az ideális mértékű fehérjebevitel (húsok, halak, hüvelyesek), illetve a szükségletnek megfelelő folyadékbevitel is.– A várandós nők étrendjének összeállításában nagy segítséget jelenthet hazánk táplálkozási ajánlása, az Okostányér (www.okostanyer.hu), amely sorra veszi az egyes élelmiszercsoportokat – zöldségek, gyümölcsök, gabonafélék, tejtermékek, halak, tojás, húsok –, és javaslatot fogalmaz meg, hogy ezek milyen adagban szerepeljenek a napi étrendben – részletezte a tanácsadó. Ádám Judit arról is beszélt, fontos, hogy az érintett kismamák rendszeresen mérjék testsúlyukat. Mint fogalmazott, az ideális súlygyarapodás a fogantatás előtti testtömegindextől is függ: normál testalkatú kismamáknál a kilenc hónap alatt körülbelül 9-12 kilogramm súlygyarapodás tekinthető ideálisnak. Túlsúlyos várandósnál egyéntől függően ennél kevesebb, 5-7 kilogramm javasolt, kifejezetten alacsony kezdő súlynál pedig ennél jóval több is teljesen elfogadott. Ne feledjük, hogy a kiegyensúlyozott, egészséges étrendben nincsen kifejezetten tiltott élelmiszer, de a mértékletességre és a változatosságra kiemelten figyelni szükséges az anya és a gyermek egészsége érdekében is – foglalta össze a dietetikus.
(Borítókép: Tatevosian Yana/123RF)
