Újabb éles ellentét a Tiszán belül, ezúttal a Mollal kapcsolatban

Szembeötlő a véleménykülönbség a Tisza Párt második legerősebb embere, valamint a gazdasági és energetikai miniszter között arról, mi is lehet a Mol sorsa a következő időszakban. Míg korábban Tarr Zoltán rendszerszintű átalakításról beszélt, Kapitány István hagyná az egyik legerősebb hazai vállalatot a maga útján tovább haladni. Ehhez kapcsolódik az orosz olajról való leválás témája is, amelyről Kapitány a gazdasági és energetikai bizottság előtti meghallgatásán realistább álláspontot fogalmazott meg az Európai Bizottság 2027-es teljes importtilalmi elvárásánál. Az ellentétek és ellentmondások számát tovább növeli a rezsicsökkentés ügye.

Kapitány elmondta még azt is az orosz olajjal összefüggésben, hogy semmiről nem szeretnének leválni, hanem opciókat szeretnénk kapni. Ez szintén rímel arra a február közepi nyilatkozatára, amely szerint „az orosz függőséget, nem az orosz partnerséget” szüntetnék meg. Hozzátette akkor, hogy az olaj beszerzési forrásainak bővítése szerinte nem lehetetlen, mert „a környező országok jellemzően nem orosz forrásból vásárolnak, és nem látjuk a benzinkutakon azt az árkülönbséget Magyarország javára, aminek az eltűnésével riogatnak”. Egekig szaladó árakról valóban nincsen szó a szomszédos országokban, de a magyarországi védett üzemanyagoknál drágábbak, különösen a dízelt tekintve. Mindenesetre, a jelenleg ismert becslések szerint az orosz olajról való leválás közvetlen és jelentős hatással lenne a magyar háztartások számláira, hiszen az energiaárak az infláció növekedéséhez vezetnének.

Még mindig nem ismert, miből terjesztik ki a rezsicsökkentést

Mindez annak fényében különösen érdekes, hogy becslések szerint a Mol az olcsóbb orosz nyersolaj révén az elmúlt években több száz milliárd forintos extra nyereséget realizált, amelyből mintegy 500 milliárd forint extraprofitadó formájában a rezsivédelmi alapba került. Ez a forrás kulcsszerepet játszik abban, hogy a magyar lakossági energiaárak európai szinten a legalacsonyabbak maradjanak, a Tisza Párt azonban egyelőre nem közölt konkrét költségvetési számítást, részletes rezsivédelmi fedezeti modellt, amely számszerűen bemutatná, miből pótolnák az olcsóbb orosz energia esetleges kiesésének hatását. Márpedig a Tisza további vállalása szerint a rezsicsökkentés rendszerét nemcsak fenntartaná, hanem ki is terjesztené.

Hogy ez tényleg így lesz, az immár erősen kétséges. Kármán András, a Tisza-kormány pénzügyminisztere a keddi bizottsági meghallgatásán ugyanis arról beszélt, hogy a rezsicsökkentést nem tartanák fenn a jelenlegi formájában. Szavaiból arra lehetett következtetni, hogy leginkább rászorultsági alapon tennék lesz majd elérhető az állami segítség, azaz nem kiterjesztenék, hanem szűkítenék a rezsicsökkentést.

Borítókép: Tarr Zoltán meghallgatása (Fotó: Hatlaczki Balázs)