Szigorúan őrzik a külképviseletekről hazahozott voksokat

A határidő előtt két nappal hazaérkeztek mind a 86 külképviseletről a szavazóurnák az Országos Választási Központba (OVK) kedd este.

A dobozokat szigorú biztonsági intézkedések mellett őrzik a nap 24 órájában az OVK-nak helyet adó Önkormányzati Minisztérium budapesti, Roosevelt téri épületében.

Szombaton az amerikai kontinensen, másnap pedig valamennyi magyar külképviseleten rendben befejeződött az országgyűlési választás első fordulós szavazása. A külképviseleti voksoláson 6851-en vettek részt, ez az előre „bejelentkezettek” (tehát akik a külképviseleti névjegyzékre vetették magukat) csaknem 78 százaléka volt. A külképviseleti választási irodák vezetőinek legkésőbb csütörtök délutánig kellett volna Magyarországra érkezniük a voksokat tartalmazó urnákkal.

Az urnákat az Országos Választási Bizottság (OVB) várhatóan csütörtök este bontja fel, és válogatja szét a 176 egyéni választókerületnek megfelelően. Az így csoportosított szavazási iratokat az OVB elnöke átadja az illetékes országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság elnökének. A külképviseleti szavazás sajátossága ugyanis az, hogy a voksokat nem számlálják össze a külképviseleteken, hanem hazahozzák azokat, és itthon „bekeverik” a választópolgár lakóhelye szerinti választókerület egyik szavazókörének voksai közé. A törvény így biztosítja, hogy a külföldön leadott szavazatok titkosak maradjanak.

Bevihető a boríték

Az Országos Választási Bizottság (OVB) keddi ülésén hosszas vita után úgy döntött, nem tartja indokoltnak, hogy állásfoglalást adjon ki arról: mikor kell a borítékot átadni a szavazónak.

Az OVB-hez két ügyvéd fordult, kérve, hogy a testület a láncszavazás megakadályozása érdekében adjon ki állásfoglalást, s így a borítékot a választópolgár csak a szavazófülkéből történő kilépést követően vehesse kézbe. Az állásfoglalást kérők szerint ugyanis ha a szavazólapot és borítékot egyszerre kapja meg a választópolgár, akkor lehetősége nyílik arra, hogy a szavazólapot a „fülke magányában” ne helyezze a borítékba, hanem azt elrejtve kivigye a szavazóhelyiségből és az urnába csak az üres borítékot dobja. Ez pedig – szól az indoklásuk – lehetőséget ad a láncszavazásra, ami sérti a választás tisztaságát.

Az OVB végül 6:5 arányban úgy döntött, hogy nem tartja indokoltnak az állásfoglalás kiadását. A választási eljárásról szóló törvény szerint „ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság átadja a választópolgárnak a szavazólapot, amelyet a választópolgár jelenlétében hivatalos bélyegzőlenyomattal lát el”. A jogszabály úgy folytatódik, hogy „a választópolgár a szavazólapot borítékba teszi, és a szavazatszámláló bizottság előtt urnába helyezi”.

Az OVB 2006-ban már foglalkozott a (boríték szükségességét is érintő) láncszavazás témájával, azaz a szavazólapoknak a szavazóhelyiségen kívülre vitelével. Akkor úgy foglalt állást: a szavazólap „fizikai valóságában” nem a szavazópolgáré, és a szavazásban való önkéntes részvétel nem ad felhatalmazást arra, hogy a szavazólapot a szavazókörből kivigyék. Az OVB szerint „sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét az, ha a választópolgár a szavazólapot sajátjaként kezeli, és azt a szavazóhelyiségből kiviszi. A szavazólapnak a szavazóhelyiségből való elvitele alkalmat adhat akár választási csalás elkövetésére is, ennek megakadályozása a választások tisztaságához fűződő közérdek” – foglalt állást akkor a bizottság. A testület szerint a szavazólap nem rendeltetésszerű felhasználása a választások titkosságának alkotmányos követelményét is sértheti.

(MTI)