Történelmi játszópark Visegrádon

A visegrádi királyi palotával szemben – ahol valaha, Mátyás király korában lovastornákat rendeztek – történelmi játszópark épül csaknem kétszázmillió forintos uniós támogatásból. Mint a keddi sajtótájékoztatón megtudtuk, az átadást legkésőbb augusztus végére ígérik a kivitelezők.

A kétféle fából kifaragott, akadálymentesített labirintusrendszer – amelynek csomópontjain a középkort szolgák, katonák és előkelőségek alakjával idéző színes szobrok, mászókák és más játékok emelkednek – már most is bejárható, de a Dunához közelebbi oldalon épül a Buchintoro, vagyis a Mátyás király egykori legendás gályájához hasonló hajócska is. Kő Boldizsár, aki tíz éve épít különféle egyedi játszótereket – a Millenárison megvalósított és kiugró sikert hozó Zöld Péter játszótér megnyitása óta –, úgy gondolta, hogy mivel ő maga – lévén édesapja, Kő Pál szobrász – gyermekkorában szobrokkal játszott, szobrokra mászott fel, ezt az élményt szeretné megosztani minél több gyerekkel, s ezért tervez szobros-figurás játszótereket. (A visegrádi játszóparkkal párhuzamosan például Őriszentpéteren egy gigantikus, turulszerű, derűt sugárzó madárszobra készül, amelynek a testébe majd be is lehet ülni.)

Czér Péter építész fontosnak tartja, hogy a játszópark világának legyen humora, legyen benne játékosság, és hogy akár nem látó, nem halló vagy kerekes székes gyerekek is játszhassanak benne. A külön e célra Mátyás korának növényeiből kialakított kert például a színeivel, illataival szerezzen élményt a gyerekeknek, a Zenélő ház, amelyben találékonyság, furfang is kell például a harang megszólaltatásához, szintén ötvözze a többféle szándékot.

Szőke Mátyás, a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeumának igazgatója, régész lapunknak arról beszélt, míg pályájának egy jelentős korszakában az volt az irányadó nézet, hogy régész, múzeumi ember ne akarjon népszerűsíteni, közönséget toborozni, hanem csak a szűkebb szakmával foglalkozzon, ma már azt is megkérdezik tőle, mennyire tudja látogatottá tenni az általa igazgatott intézményt. Mint mondta, a visegrádi palotát évente száz-százhúsz ezren látogatják, s a betérők több mint fele gyerek, közülük is sokan iskolai kiránduláson jutnak el Visegrádra. Az igazgató úgy gondolja, hogy az őszi osztálykirándulások idején már programokkal működő játszópark friss vonzerőt jelenthet az iskolások számára, de Szőke Mátyás azt is reméli, hogy a Visegrádon most épülő két szálloda reménybeli közönsége is hozhat érdeklődőket. A Mátyás királyról elnevezett játszópark működését úgy képzeli el, hogy a kézműves-foglalkozások mellett szakavatott múzeumpedagógus foglalkozik majd az odaérkező gyerekekkel.

Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója a játszópark kapcsán azt hangsúlyozta, nagyon fontos, hogy a gyerekek játékos formában találkozzanak először a történelemmel, a hagyománnyal, mert akkor később nem lesz kérdéses számukra, hogy a múlt és a benne rejlő erő, tudás azért van, hogy segítse őket, s akkor az sem lesz kérdés, hogy nekik is ápolniuk, őrizniük kell mindazt, amit elődeik rájuk hagytak.