A Széchenyi István Emlékezete című nyilvános ünnepi estet 2010. április 8-án, csütörtökön, 17 órától az MTA Dísztermében tartják. Az est fővédnöke Mádl Ferenc volt köztársasági elnök, védnöke a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Pálinkás József. Előadást tart Freund Tamás Bolyai- és Széchenyi-díjas neurobiológus, Gergely András történész, valamint Körmendy Kinga, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának tudományos munkatársa. Közreműködik Bács Ferenc és Mácsai Pál színművész, Kővári Eszter – ének, Gyöngyössy Zoltán – fuvola, Sáry László – zongora.
Széchenyi István végrendeletében 200 aranyat hagyott egy serleg készíttetésére, amelyet minden évben a Nemzeti Kaszinóban megrendezett ünnepségen kellett kiüríteni az államférfi emlékezetére. A Széchenyi-lakomaként ismertté vált ceremónia hangsúlyos része volt a köszöntőbeszéd is, amelyet minden évben más, külön erre az alkalomra felkért szónok mondott el. Habár a serleg elveszett, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémián szeretnénk átültetni a beszédek és a megemlékezés hagyományát a 21. századba – mondta az Mta.hu-nak Ferencz Győző, a Széchenyi Akadémia ügyvezető elnöke. Hozzátette: a Széchenyi halálának 150. évfordulóján tartandó ünnepi est fényét nem a külsőségek, hanem az előadást tartó tudósok szellemi teljesítménye adja majd.
Ferencz Győző kiemelte, hogy az emlékezés megszokott kereteit is szeretnék kiszélesíteni. Bács Ferenc és Mácsai Pál részleteket ad elő a gróf írásaiból, és több tudós foglalkozik majd életművének bemutatásával. Az est meghívott vendége Freund Tamás neurobiológus lesz, akinek beszéde Széchenyi egyik fontos szellemi hagyatékát, a közösségért való áldozatvállalás eszméjének továbbélését vizsgálja majd. Az agykutató előadásában azt elemzi, hogy a kisközösségekben hogyan változik az önző és altruista szereplők aránya, és hogy ez a jelenség megmagyarázható-e a biológia eredményeire támaszkodva.
Magyarországon rengeteg ragyogó tudós elme van, de alig kapnak lehetőséget arra, hogy a szakterületükön kívül is elmondhassák, hogyan vélekednek a világról, Magyarország történelméről és problémáiról. A Széchenyi emléknap egyik legfontosabb célkitűzése, hogy ilyen megszólalásoknak is lehetőséget adjon, az első alkalommal Freund Tamás Bolyai- és Széchenyi-díjas neurobiológusnak – fejtette ki Ferencz Győző.
Az első Széchenyi-lakomát 1864-ben rendezték meg, kis kihagyásokkal 1944-ig maradt fenn a hagyomány, az elhangzott beszédeket kezdettől fogva nagy becsben tartották. Egybe is gyűjtötték őket: összesen 50 szónoklat olvasható egy kézzel írt, kódexszerű kötetben, amelyet az Országos Széchényi Könyvtár őriz. Ferencz Győző reméli, hogy ezeket a beszédeket a közeljövőben sikerül majd könyv formájában is megjelentetni.
A beszédek presztízsét jól mutatja a szónokok névsora: hogy csak a legnagyobbakat említsem, a lakomákon felszólalt Jókai Mór, Andrássy Gyula, Wekerle Sándor és Zichy Géza is – emelte ki a Széchenyi Akadémia ügyvezető elnöke, aki reméli, hogy a Széchenyi-emléknappal felélesztett hagyomány a jövőben is fennmarad majd, és az elhangzó beszédek újra a magyar szellemi élet jelentős mérföldköveivé válnak.
(mta.hu)
