Hétszázhuszonöt résztvevővel indult kora reggel váltófutás a tározótó gátján. A nevezők száma a nyári, 725 centis vízszint beállítását jelképezte. A futókat Tóth-Urbán Tamás ultramaratonista vezette, az utolsó szakaszba beszállt Hídvégi-Üstös Pál, a Tisza-tó követe is. A futók és a vendégek koszorúkból kialakított számok vízre engedésével elbúcsúztatták a téli alacsonyabb vízszintet és köszöntötték a nyárit.
Mindeközben amíg a vízügyi, természetvédelmi, közigazgatási szakemberek a Tisza-tó etikai kódexének előkészítésén dolgoztak, addig a sarudi öbölben újraszületett Óhalász, Újlőrincfalva őse, a 130 éve lakatlan település.
A Tisza-tó létrehozása előtt a sarudi öbölben közel 100 hektáros területen állatokat legeltettek, a gátőrház romjain pihenni is lehetett. A helyiek az 1848-as keresztet és környékét úgy emlegették: a régi faluhely. E szigeten bújt meg Óhalász, az egykori szolgáltató falu, amely az Árpád-korban hallal látta el a poroszlói fejedelmi udvart. Az óhalásziak igazi katasztrófáját egy áradás jelentette, ami után csak három lakható ház maradt. Ezért 1877 végén úgy döntöttek, elköltöztetik a lakosokat. A szatmári püspök öt kilométerrel odébb, a Tisza biztonságosabbnak tűnő partjánál jelölt ki számukra helyet, az óhalásziak pedig új életet kezdtek Lőrincfalván. A tiszai emberek szomorú meséje 130 éves csöndet borított Óhalász földjére.
(heol.hu)
Macska a törvényhozásban – politikai bohózatba fulladt a litván közmédia átalakítása














Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!