Dávid Ferenc, a munkaadói oldal soros elnöke, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára – a szerdai gazdasági konzultáción elhangzottakra utalva – elmondta: nyilvánvaló, hogy az adó- és járuléktörvényeket módosítani fogják, és érdemi, jelentős vállalkozói tehercsökkenés lesz már július elsejétől, majd 2011 január elsejétől további könnyítésekre lehet számítani. Ezekről az érdekegyeztető tanács plénumán egyeztetni kell – mondta Dávid Ferenc. További fontos, megvitatandó témaként említette a Munka Törvénykönyvének átfogó módosítását, a sztrájkról szóló szabályozás áttekintését, valamint a korkedvezményes és korengedményes nyugdíj szabályozását.
Ahogyan az új kormány letette esküjét, el kell kezdeni a kérdések megtárgyalását – mondta a főtitkár. A tárgyalások így akár június közepén – amikorra elkészülnek a gazdaság szempontjából fontos javaslatok – elkezdődhetnek. Hangsúlyozta: a kormánynak ugyan nagy parlamenti többsége van, ám nem kerülheti meg a társadalmi támogatottságot, és a gazdaság jövőbeni sorsát meghatározó sarkalatos törvények elfogadása előtt egyeztetnie kell a vállalkozói oldallal. Dávid Ferenc hangsúlyozta: a legfontosabb prioritás jelenleg a gazdaság talpra állítása, és a vállalkozások „helyzetbe hozása”.
„Lehetetlenül alacsonyak” a bérek
Kuti László, a munkavállalói oldal soros elnöke, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés elnöke is kiemelte: az előző kormányzati ciklusból áthúzódott témák megtárgyalását folytatni kell, különös tekintettel a korkedvezményes és korengedményes nyugdíjra, majd ősszel a 2011. évi bértárgyalások is elkezdődnek. Fontos, hogy az érdekegyeztetés rendszere fennmaradjon, és felek egymást partnernek tekintve, a megegyezés szándékával üljenek tárgyalóasztalhoz – emelte ki az elnök. A Munka Törvénykönyvének szabályozásait szakértői szinten is át kell tekinteni, és ahol kell, ott az „élethez igazítani”, és folytatják a szakértői egyeztetéseket a sztrájktörvény módosításáról is – mondta Kuti László.
A munkáltatói terhek csökkentéséről elmondta: annak csak akkor van értelme, hogy a tehercsökkentésből származó többlet a bérekben jelenik meg. Magyarországon a béreket „lehetetlenül alacsonyan” tartják, belső kereslet hiányában pedig a magyar piacra termelő kis- és közepes vállalkozások „meghalnak”. Aláhúzta: az egész bérrendszert át kell tekinteni, és el kell érni, hogy a munkáltatóknál a tehercsökkenésből származó többlet ne extraprofitként jelenjen meg, hanem a béreket növelje, mivel ez tovább serkenti a gazdaságot.
A 2011-es magyar soros európai uniós elnökséghez kapcsolódóan az OÉT szervezetén belül létrejött egy ad hoc munkacsoport, ebben is az új kormány felállásával indul majd a munka. A 2009. évi LXXIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az OÉT konzultál, véleményt formál többek között a foglalkoztatáspolitika, a bérpolitika, a munkajogi szabályozás, a munkaügyi kapcsolatok, a szociálpolitika, a vállalkozásokat és munkajövedelmeket terhelő adók és járulékok, az éves költségvetés, valamint a gazdaságpolitika körébe tartozó, a munkavállalók és munkáltatók jelentős részét érintő elvi, stratégiai koncepciókról, jogszabályokról.
Az OÉT-nek az új kormány megalakulásáig nem lesz plenáris ülése, a munka azonban a bizottságokban továbbra is folyik – tájékoztatott az OÉT titkárságán. A további plenáris üléseket a kormány megalakulása, illetve azután tűzik ki, hogy végleg eldől, melyik tárcához kerül az érdekegyeztetés és a munkaügyi kapcsolatok.
(MTI)
Tömegbaleset történt az M7-esen, lezárták az autópályát















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!