Alkotmányozó nemzetgyűlés született + Videó + Képriport

Április 25-én a választók megdöntötték az átmenet korszakát – mondta el Orbán Viktor az új kormányprogram vitájának nyitó felszólalásában. Új társadalmi szerződés született, amely utat nyitott egy új korszak felé – hangsúlyozta a Fidesz elnöke. • Módosítanák a közoktatási törvényt • KDNP: Az államnak a közérdeket kell szolgálnia • Navracsics: Új korszaknak kell következnie • Kormányprogram: tíz órát vitatkoznak a 85 oldalról a honatyák • „Új rendszer”: Orbán benyújtotta a Nemzeti együttműködés programját + Videó + Képriport• Újrarendeznék az állami cégvezetők fizetését • Még 2011. decemberig új választási törvényt kellene alkotni

Az elmúlt évtizedekben nem került sor új alkotmány létrehozására, nem született új társadalmi szerződés – mondta el Orbán Viktor, a Fidesz miniszterelnök-jelöltje keddi parlamenti beszédében. Április 25-én a választók megdöntötték az átmenet korszakát – tette hozzá. Új társadalmi szerződés született, amely utat nyitott egy új korszak felé – mutatott rá a Fidesz elnöke. Orbán szerint áprilisban véget ért az átmenet válságokkal teli, 20 éves korszaka.

21 évvel ezelőtt, az ideiglenes köztársaság kikiáltásakor nem gondoltam volna, hogy az ország itt fog majd tartani – vélte Orbán. A politikus szerint „mi, magyarok gyakran járunk úgy, hogy az ideiglenes dolgok évtizedekig állomásoznak itt”. A rendszerváltók alkotmányozó nemzetgyűlést szerettek volna, de nem sikerült azt megvalósítani – tette hozzá. Ehelyett a rendszerváltók paktumot kötöttek a korábbi rendszerrel – mutatott rá. Orbán úgy látja, a rendszerváltók remélték, hogy lesz lehetőség az alkotmányozásra, de az első választást követően nem sikerült megegyezni. Az önrendelkezés képességét nem tudta kifejezni az ország, és ezért jutottak süllyesztőbe ezek a pártok – tette hozzá.

„Hiányzott az erős alap”

Hiányzott az erős alap, a tartós irány – értékelte az elmúlt 20 évet általánosságban Orbán Viktor. Ám szerinte „ez nem azt jelenti, hogy értéktelen lett volna, hogy nem értünk el együtt szép sikereket”, de összességében nem lett sikeres a zűrzavar és ellentmondás korszaka. A kormányzás gyakorlása – értékelése szerint – teljesen eltorzult, szembefordult azokkal, akiktől ered, az emberektől. A kormányprogram – a leendő miniszterelnök szerint – nem más, mint egy iránytű, amelyből a hétköznapokban mindig kiolvashatónak kell lennie, hogy mi a helyes irány, „biztos iránytű nélkül megint eltévedünk” – hangsúlyozta a parlamentben Orbán.


Új kezdet kapujában állunk – jelentette ki a leendő miniszterelnök. Orbán Viktor az elmúlt 8 év vezetőiről szólva elmondta: a választott vezetők kisajátították a hatalmat, visszaéltek a néptől kapott felhatalmazással, és saját magánérdekeik szerint irányították az államot. Olyan jelképes eseményei voltak ennek az időszaknak, mint az őszödi beszéd, a költségvetési trükkök és a 2006 őszi rendőrterror – sorolta a példákat a miniszterelnök-jelölt. Orbán Viktor elmondta, a kormányzás szembeállította a társadalom különböző csoportjait egymással, a fiatalokat az öregekkel, a vidékieket a fővárosiakkal, a határon túliakat a magyarországiakkal. Adósságcsapdába taszították az országot, megszüntették a költségvetési gazdálkodás ellenőrzését, meghamisították az adatokat. Bűnszervezeteket működtettek, melyekkel megbénították az államot és a közigazgatást.

Az elmúlt időszakban a visszaélés, a hazugság volt a mérce, „kordonok közé volt szorítva a demokrácia” – fogalmazott a Fidesz elnöke. Orbán Viktor hozzátette, az emberektől elforduló, a hatalommal visszaélő politika mély és tartós válságba sodorta az országot. Az emberek a választásokon kinyilvánították, hogy gyökeresen más világban akarnak élni.

Új rendszert kell létrehozni

Orbán kijelentette: az átmenet idejében megszokott felfogással szemben úgy látja, hogy a hatalmat a nép gyakorolja a választás által, és nem a kabinet a kormányzás révén. A kijelölt miniszterelnök úgy látja, a kormánynak feladata van, mégpedig az, hogy végrehajtja a nemzet választásokon hozott akaratát, el kell érnie azokat a célokat, amelyeket megfogalmaztak. A Fidesz elnöke szerint ezért nemcsak válságkezeléssel bízták meg a polgári erőket, hanem az elmúlt 20 éves átmenet hibáinak korrigálásával és egy új rendszer létrehozásával is. Orbán elmondta, olyan új társadalmi szerződés jött létre, amelyet egy józan és alkotmányos forradalom idézett elő.


A kijelölt kormányfő emlékeztetett arra, a magyarság polgári forradalmait, 1848-at és 1956-ot is a józanság, az alkotmányosság jellemezte, vértelenségüknek pedig az vetett véget, hogy idegen hatalmak akarták elfojtani, ezért szabadságharccá alakultak. Orbán úgy látja, most lehetősége van Magyarországnak arra, hogy az átmeneti káosz után helyre tudjuk állítani a dolgok természetes rendjét, és olyan törvényeket hozhatunk, amelyek felett senki sem állhat. Ehhez a kormánynak Orbán szerint az emberek, a hétköznapok felé kell fordulnia, láthatatlan paktumok és pénzek helyett látható szabályokat és forrásokat kell teremtenie.

Orbán Viktor szerint az új társadalmi szerződés utasítás is egyben az alkotmányozásra, amit a következő négy esztendőben végre kell hajtani. Mert a jövendő miniszterelnök szerint most nem egyszerűen a hatodik parlamenti ciklus kezdődik, hanem egy „alkotmányozó és rendszeralakító” parlament.

Megosztottság helyett együttműködés

A Fidesz elnöke megjegyezte, hogy a modern nyugati társadalmi szerződések válsághelyzetben születtek, felsorolva Franciaországot, Írországot, Spanyolországot, Portugáliát, Finnországot és Olaszországot is példának. Orbán szerint most Magyarországon a sor, meg kell teremteni a békés és nyugodt fejlődés lehetőségét. Megosztottság helyett együttműködést, a magánérdekek helyett a közjó szolgálatát, azt, hogy az egyén és a közösség érdekei kiegészítsék egymást.

Orbán szerint a nemzeti együttműködés rendszere érdekeltté tesz a közösség és a nemzet építésére. A Fidesz elnöke ezután felsorolta azokat az értékeket, melyek a nemzetet összekötik, legelőször a munkát megemlítve, ami tartást ad, és megtanít az ünnepek örömére. Ezután az otthont emelte ki, majd az alapértékek közé sorolta a családot, mert mindenki tartozni akar valahová. Ezután az egészséget mint közkincset említette, majd a rend került sorra.

Gazdasági érdek a nemzeti egység

Ahol nincs rend, ott elszaporodnak a kordonok és a figyelőkamerák – mutatott rá a Fidesz elnöke. A miniszterelnök-jelölt szerint Magyarország mai helyzetében öt nemzeti ügyet kell sikerre vinni. A család, a szociális biztonság, a gazdaság, az egészségügy és a demokratikus normák tartoznak ezek közé – tette hozzá. Orbán szerint ezek megvalósításához szemléletváltozásra lesz szükség.


A nemzeti egység minden erős nemzet fundamentuma, nem csupán lelki élmény, hanem gazdasági érdek is – tette hozzá. A Fidesz elnöke úgy vélte, le kell zárnunk az átmeneti korszak vitáit, mert nem vezetnek egyezségre. A régi viták arra épülnek, hogy kitől veszünk el, és kinek adunk, ezért nem adnak jó válaszokat – mondta Orbán. A miniszterelnök-jelölt szerint a régi gondolkodásmód odavezetett, hogy a rendszerváltásnak nyertesei és vesztesei voltak, és általában nagyon sokan lettek a vesztesek.

A siker első számú alapja a bizalom, és a mindkét fél legyen nyertes nézet terjed – tette hozzá. Orbán szerint a nyugati világban meghatározóvá vált, hogy az együttműködésre kerül a hangsúly a korábbi neoliberális nézet helyett. A verseny kezdi visszanyerni régi jelentését, szemben a neoliberális háborús nézettel – mutatott rá beszédében a Fidesz elnöke. Az emberek együttműködni akarnak, amire jó példát mutattak a magyarok a választásokkor – tette hozzá.

„Akkora védelmet kell biztosítani a hazai gazdaságnak, mint Európa más országaiban”

Orbán szerint a politika és a gazdaság egymásra vannak utalva. „A közös cél, hogy erős, sikeres Magyarországot akarunk, aminek alapja a gazdasági növekedés.” A politikának támogatnia kell a gazdaságélénkítő programot, míg a gazdasági szereplőknek el kell ismerniük, hogy vannak az életnek olyan területei, amelyek nem tartoznak a gazdaság hatáskörébe – jelentette ki a politikus.

A politika nem alkalmas a gazdaság és a piac működtetésére, de meg tudja teremteni ennek feltételeit – jelentette ki a Fidesz elnöke. Megfogalmazása szerint ma Magyarország szinte teljesen védtelen a külső törekvésekkel szemben, ezért legalább akkora védelmet kell biztosítani a hazai gazdaságnak, mint ez Európa más országaiban történik.


Szólt arról is, hogy „az állam ma finanszírozhatatlan kolonc az ország nyakán, Magyarország ma papírokból termel a legtöbbet”, napokig lehetne sorolni a „bürokráciagyár” termékeit, ezért fel kell venni a küzdelmet a „papírszörnyeteg” ellen, a gazdaság szereplőit pedig meg kell győzni arról, hogy vegyenek részt a munkavállalók átképzésében.

A folyamat gyorsulni fog

Új észjárás kell a szociális biztonság terén, ennek sikeres működtetése elemi társadalmi igény – fogalmazott Orbán. A leendő miniszterelnök szerint fel kell tenni azt a kérdést, hogy „van-e lehetőségünk aktív életet élni, vagy csak vegetálunk”? Mert mint mondta, előbbi nélkül nem lesz gazdasági hatékonyság, nem lesz siker – a gazdasági életben sem. Orbán Viktor szavai szerint ezért javítani kell a szociális biztonságot, az életminőséget. Ehhez új alapokra kell helyezni az egészségügyet, az oktatást és a családtámogatást, közben pedig szakítani kell az osztogatás politikájával – tette hozzá. Orbán szerint mély és átfogó átalakulás van a világban, melynek végén már „régi világgazdasági rend nem fog visszaállni”. Sőt, a folyamat gyorsulni fog a következő hónapokban – figyelmeztetett.

A leendő miniszterelnök kijelentette, kormánya célkitűzése, hogy „az emberekkel kormányozzon”, nem csak mást fog tenni, hanem máshogy is. Orbán Viktor kiemelte a fiatalok esetét, akik jelenleg elhagyják az országot. Szerinte nem normális az, ha máshol akarnak letelepedni, sőt történelmi kudarcnak tartja, hogy oda jutottunk, hogy ez gyakorlattá vált. Leendő kormánya fő feladatának ezért azt tartja, hogy itthon tartsa és visszahívja a fiatalságot. Ehhez tanulási, otthonteremtési, családalapítási lehetőségeket és munkahelyeket kell teremteni – sorolta az eszközöket. Akik szerint pedig el lehet menni, „inkább ők menjenek el”– utalt Gyurcsány Ferenc egykori elhíresült szavaira. Orbán Viktor elmondta, tarthatatlannak tartja a jelenlegi állapotot, melyben nem lehet mondjuk egy barátnak segíteni házat építeni, miközben a minisztériumok köztartozásokat halmoznak fel. Az állam ráadásul feljelentésre buzdítja állampolgárait – tette hozzá. „Az élet természetes menetének vissza kell adni a teret”, ez emelheti fel az országot – fogalmazott. Ehhez pedig olyan állam kell, amely nem akadékoskodik, nem fontoskodik, nem emel gátakat az emberek elé, hanem ösztönöz.

Nem lehetőségeket rejteget, hanem feladatokat ad

A Fidesz elnöke a magyarországi nők helyzetéről és szerepéről is szólt. Orbán úgy látja, a nők nem kapnak elég tiszteletet és megbecsülést, különösen a családban betöltött szerepükért. Úgy látja, a nőkben az egyetemességet kell tisztelni, és respektjüket a helyére kell állítani, különben a nyugati civilizációban elfoglalt helyük okafogyottá válhat. Orbán szólt a hazaszeretet fontosságáról, jelezve, hogy Nyugat-Európában valóságos reneszánszát éli az a nemzeti érzés, amelyet korábban nacionalistának bélyegeztek. Franciaország elnökét idézve kijelentette: országunk a mi hazánk, nincs belőle másik. Felidézte, hogy történelmünkben, akik harcoltak a hazánkért, egy dolgot tudtak, de azt jól, hogy ezt a földet nem akarják elveszíteni. Ez a rejtélyes kötődés, ez a sorsközösség kötelez minket arra – így Orbán –, hogy az új társadalmi szerződés első pontjául a hazaszeretet tegyük meg. A Fidesz elnöke leszögezte: a társadalmi szerződés számukra nem lehetőségeket rejteget, hanem feladatokat ad. Orbán szerint ezek között az első, hogy az alakuló kormány felépítse a nemzeti együttműködés rendszerét, hiszen az ország gyökeres változásokra vár, valamint arra, hogy a kormányerők húsz éve példátlan módon megvalósítsák választási programjukat. Ugyanilyen fontosnak nevezte Orbán azt, hogy a kormány meg is védje a felépülő rendszert, hiszen az átmenet nyertesei mindent meg fognak tenni, hogy hatalmi és gazdasági érdekeiket érvényesíthessék az emberek akaratával szemben.

Megfér a sokszínűség

Az új rendszerben a kormánynak az ország három harmadát kell képviselnie – szögezte le a választásokon győztes pártszövetség kormányfőjelöltje. Megfogalmazása szerint a demokratikus rendszer része az ellenzék is, a diktatórikus egység éppen ebben különbözik a demokratikus úton létrejött nemzeti egységtől. A demokratikus nemzeti egységben megfér a sokszínűség, példaként erre a reformkort hozta, amikor a nemzet nagyjai szinte semmiben sem értettek egyet. Széchenyi akkor így fogalmazott: „együtt fognak felkötni bennünket, de egy utolsó kívánságom azért lesz: hogy Kossuthnak háttal lógjak” – idézte Orbán Viktor. A leendő kormányfő feladatának tartja a tisztelet kultúrájának „szárba szökkenését”, mert – mint mondta – ezen múlik a kormányzás minősége.