Tekintse meg a hírTV felvételét!
A püspök ezzel utalt a Kárpát-medencei református egyházak egy évvel ezelőtti egyesülésére, valamint a parlamentnek a határon túli magyarok irányába tett lépéseire. „A gyász évszázada véget ért (...). A magyar parlament végre eljutott oda, hogy napirendre tűzze magyar testvéreink honosítását és hogy meg tudjon emlékezni Trianon tragédiájáról” – fogalmazott Bölcskei Gusztáv. Ennek kapcsán figyelmeztetőleg idézte fel a 2004. december 5-iki népszavazást, amikor a választók úgy ítélték meg, hogy „nem illeszkedhet össze” a magyarság.
A Magyar Református Egyház alkotmányozó zsinatának, a református egység napjának évfordulója kapcsán azt hangoztatta: az embereknek örül a szíve, hiszen tavaly május 22-én „együtt mondhattuk ki, hogy Krisztus a jövő”. A püspök felhívta a figyelmet arra, hogy míg tavaly a reformátusok Debrecenbe sereglettek, addig idén ugyanennyien indultak útnak azon testvéreiknek segíteni, akik az elmúlt heti árvíz miatt bajba jutottak. Felelevenítette a mezőcsáti esperessel folytatott beszélgetését, hogy amikor az felhívta a térdig vízben gázoló kazincbarcikai kollégáját, akkor egymás szavába vágva kérdezték, hogy mit tudnának segíteni a másiknak. „Az Istennek kell köszönetet mondanunk azért, hogy egymás mellé állhatunk az ünnepekkor és akkor is, ha bajban vagyunk” – foglalta össze.
Az idei pünkösd vasárnap – a május 22-iki református egység napjára való emlékezésképpen – a Kárpát-medence református templomaiban ugyanazok az imádságok és dicséretek hangzanak el, kifejezve ezzel az összetartozásukat.
Körlevelek az evangélikusoknál, pódiumbeszélgetés Máriaremetén
Az evangélikus templomokban országszerte körlevelet olvasnak fel. Ebben bejelentik, hogy pünkösdkor egyházuk megkezdi a tartalmi felkészülést a reformáció kezdetének 500. évfordulójára, a 2017-es emlékévre.
Hétfőn Erdő Péter bíboros, prímás, érsek részvételével pódiumbeszélgetést tartanak Máriaremetén a Karizmák ünnepe a papság évében címmel, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye által meghirdetett ifjúsági és családi napon. Az ószövetségi korban Mózes korától kezdve húsvét után hét héttel tartották a „hetek ünnepét”, amelyet pentékoszténak (ötvenedik nap) neveztek. Az ötvenedik nap eredetileg aratási, hálaadási nap volt. A magyar nyelv – számos más nyelv mellett – ebből származtatja a pünkösdi ünnep ma használatos nevét.
(MTI)
