A MUT közleménye rámutat, mindkét város évtizedes stratégia szerinti fejlődési pályát jár be. Ezen belül Hajdúböszörmény elsődlegesen a meglévő értékek értékőrző fejlesztéséért, az ezekre alapozott fejlesztési stratégia kimunkálásáért és következetes végrehajtásáért, míg Makó a szintén nagy következetességgel és elkötelezettséggel megvalósított értékteremtő városfejlesztő tevékenységéért, a település arculatát tudatosabban és összehangoltan karakteresebbé, ismertebbé tevő munkájáért kapta a Hild János-díjat.
Tórendszer épülhet a „magyar Párizs” körül
Cs. Varga László, Hajdúböszörmény alpolgármestere szerint a város szerkezete egyedülálló, csak Párizsnak van hasonló a világon. A település szinte szabályos köralakban épült, két körúttal, középről pedig sugárutak indulnak, amelyek kifelé egyre szélesednek. Az elmúlt 4-5 évben egyre tudatosabban fejlesztették a várost, a megyében másodikként építészeti műszaki tervtanácsot hoztak létre. Emellett megkezdődött a polgári házak helyi védelem alá helyezése, már 80 épület élvez védettséget, amelyek megújítását évente összesen ötmillió forinttal támogatja az önkormányzat.
Péter Zoltán városi főmérnök a jövőről szólva elmondta: a meglévő két körúton kívül még egy harmadikat is létre kívánnak hozni, ami gyakorlatilag egy elkerülő út lesz Hajdúböszörmény körül. Ezen túl a legkülső gyűrű a hajdúböszörményiek tervei szerint 2050-re egy parkos, tórendszerrel szabdalt rekreációs övezet lesz, az úgynevezett zöld korona. Ezt nemcsak vonzó turisztikai látványosságként képzelik el, hanem az állandó problémaként jelentkező belvíz lecsapolására is lehetőséget nyújt majd.
Makovecz Imrével teremt új építészeti hagyományt Makó
Makó nemcsak a hagymáról híres, hanem például az itt található gyógyiszapról is, amelyre alapozva fürdővárossá szeretnének válni. Makovecz Imre tervei alapján már megkezdődött a fürdőkomplexum építése, az új városliget kialakításával pedig közvetlen vízparttal is rendelkezni fog a Maros menti város – ismertette terveiket Novák István Ybl-díjas főépítész, aki Szeged főépítészi székét hagyta el a makóiak kedvéért. Ebben a döntésében szerepet játszott az is, hogy a város eltökélte: a Makovecz-féle építészeti stílus letéteményesévé válik. Ennek jegyében már öt épület, köztük a világhírű Hagymaház, jött létre, három pedig készül Makovecz Imre tervei alapján, ami új értéket és építészeti hagyományt teremt a városban. Ezt a tevékenységet ismerte el a zsűri, amikor Makónak is Hild János-díjat adományozott.
Novák István arra is rámutatott: Makó nemcsak az értékteremtés, hanem az értékőrzés terén is tesz lépéseket. Nagy hagyományokkal rendelkező paraszt-polgár város, házaikat, a tornácos, úgynevezett „füles” házakat már Szegfű Gyula is megcsodálta. Ma 185 épület áll helyi védettség alatt, de országos védettségű épületeik között is olyanok vannak, mint a klasszicista volt megyeháza, vagy a romantikus stílusban épült városháza. De a Szent István tér a katolikus templommal is olyan, mint egy alföldi paradicsom – ecsetelte a város látványosságait Novák István. Hozzátette: a város rendelkezik helyi értékvédelmi koncepcióval, amely alapján pályázati úton nyújtanak támogatást az értékőrző épületfelújításhoz. E tevékenység egyik elismerése, hogy idén egy így felújított makói ház nyerte el az Év legszebben felújított védett épülete díjat.
Szombathelyet és Szegedet is díjazták
A konferencián a Hild-díjak mellett a Köztérmegújítási Nívódíiakat is kiosztották. A Magyar Urbanisztikai Társaság és az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága 2009-ben döntött a Köztérmegújítási Nívódíj létrehozásáról és most első alkalommal ítélte oda a két szervezet által delegált zsűri a díjakat. A történeti környezet terei kategóriában a szombathelyi Fő tér felújítása, a lakókörnyezet terei kategóriában a szegedi Szent István téri víztorony és tér rehabilitációja részesült nívódíjban.
További két-két beruházás dicséretben részesült: a budavári Corvin tér és a XIII. kerületi Hollán Ernő utca megújítása, valamint a pécsi Uránváros főterének és kapcsolódó közterületeinek megújítása, valamint a Budapest, IX. kerület, Ferenc tér kialakítása. A Magyar Urbanisztikai Társaság falutagozata a csopaki Millenium Park beruházást pedig különdíjban részesítette – olvasható a MUT sajtóközleményében.
Magyar Péter alelnöke még egy karácsonyi rendezvényből is tudott botrányt csinálni















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!