A Nemzeti Együttműködés Programja címet viselő dokumentum leszögezi, hogy az egészségügyet a magyar gazdaság egyik húzóerejeként kell meghatározni, Magyarország gazdasági fellendülésének ugyanis egyik feltétele az egészség szerepének újraértékelése.
A jelenlegi népegészségügyi helyzet az ország versenyképességét is jelentősen veszélyezteti, ezért kiemelt cél a lakosság egészségi állapotának javítása és a területi különbségek csökkentése. Magyarországon jelenleg GDP-arányosan 1 százalékkal, közel 300 milliárd forinttal kevesebb pénz jut az egészségügyre, mint szomszédainál, ezért az új kormányzati ciklus során cél, hogy ez az arány javuljon – olvasható az Országgyűlésnek benyújtott javaslatban. A kormányprogram készítői az elmúlt nyolc év kormányainak szemére vetik, hogy a reformretorika ellenére mostoha ágazatként kezelték az egészségügyet. Az elmúlt négy évben ráadásul a korábbi időszak elhibázott gazdaságpolitikájának oltárán áldozták fel az ágazatot, így az egészségügy a harmadik legnagyobb forráskivonást szenvedte el GDP-arányosan.
Az Itt az idő, hogy megmentsük az egészségügyet! című fejezetben kiemelik, hogy ennek eredményeként a kórházak háromnegyede súlyosan eladósodott, ötven százalékuk pedig csődbe ment vagy csődközeli helyzetbe került, miközben a betegek terhei növekedtek, hosszú várólisták alakultak ki, orvosok és szakdolgozók vándoroltak el, valamint lepusztult a teljes infrastruktúra. Az ágazatot jelenleg a beszállítók hitelei, valamint az orvosok és nővérek hivatástudata tartja életben – fűzik hozzá.
Meg kell határozni a szükségleteket
A dokumentum szerint elsőként meg kell határozni a különböző földrajzi területek egészségügyi szükségletét, amelyekhez így kapacitásokat kell rendelni, azokhoz pedig elegendő forrást kell biztosítani. Az elmúlt négy év vesztesei a kórházak voltak, hiszen az aktív ágyak számát a kormányzat 16 ezerrel csökkentette. Az ötmilliós lélekszámú Norvégiában 80, a 8 milliós Ausztriában 212 kórház van, miközben Magyarországon 160 kórház található. Az ország fekvőbeteg-kapacitása 4-6 százalékkal magasabb, mint az uniós átlag, de a magyar lakosság egészségi állapota lényegesen elmarad ettől az átlagtól – húzzák alá.
Hozzáteszik: biztosítani kell, hogy a mentőautók az ország valamennyi pontját 15 percen belül elérjék, ezért a mentőszolgálat eszközállományának cseréjét haladéktalanul el kell kezdeni. Az új kormány vállalja, hogy javítja a családorvosi praxisok finanszírozását, megőrzi annak reálértékét és emellett támogatja a fiatal orvosok praxishoz jutását is.
A kormányprogram rámutat: biztosítani kell, hogy az alapellátás adminisztrációs terhei csökkenjenek, hogy az orvosok több időt fordíthassanak betegellátásra és -gondozásra, egészségnevelésre, oktatásra. Ezért több orvosra és több nővérre van szükség, el kell érni, hogy a külföldre távozó orvosok és szakdolgozók hazatérjenek, a külföldre készülök pedig hazánkban maradjanak. Az orvosok Magyarországon tartását azonban nem szankciókkal kell megoldani, hanem széles körű egyeztetéseken alapuló életpályamodell kidolgozásával – fűzik hozzá.
Gond a hálapénz
A dokumentum az ágazat egyik legsúlyosabb gondjaként a hálapénzrendszert említi, aminek fokozatos felszámolása csak a kiváltó okok megszüntetésével képzelhető el. Megjegyzik: az orvosoknak és a szakdolgozóknak megfelelő társadalmi és anyagi megbecsülésre van szükségük, méltó munkakörülményeket, és bérezést kell biztosítani a számukra. A Fidesz a kormányprogramban elkötelezi magát a szolidaritási elvű, nemzeti kockázatközösségen alapuló, egységes biztosítási rendszer fenntartásában. Elkerülhetetlen egy beteg- és szolgáltatóbarát társadalombiztosítási rendszer kialakítása, ugyanakkor a biztosító ellenőrző szerepét is növelni kell – olvasható a programban.
A párt emellett céljának tartja, hogy az Egészségbiztosítási Pénztár és a gyógyszergyártók között több évre szóló megállapodások jöjjenek létre, amelyek lehetővé teszik a betegterhek és a biztosítói kifizetések mérséklését. Aláhúzzák: a gyártók rendkívül magas marketingköltségeinek csökkentése, valamint a generikus program támogatása jelentős árcsökkentő hatást fejthet ki.
A kormányprogram kiáll a kispatikák megmaradása mellett, mert „működő kispatikák nélkül nincs élhető vidék”, fenntartásuk nemcsak egészségpolitikai, hanem nemzetpolitikai cél is. Az új kormányzat partnernek kívánja tekinteni a kamarákat, szerepük újragondolását, illetve megerősítésüket az egészségügy valamennyi szereplője számára kívánatosnak tartja.
(MTI)
Brüsszel háborús tervei megbuktak: magyar diplomáciai siker a csúcson – napi összefoglaló














Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!