Orbán: Nélkületek nem valósulhatott volna meg a kétharmados forradalom + Videó + Képriport

Az első utam az eskütétel után egy olyan helyre vezetett, ahol nem az a fontos, hogy milyen tisztet töltök be, ide a szívem vezetett – kezdte beszédét Orbán Viktor, az Új kezdet napja elnevezésű Fidesz-nagygyűlésen a főváros Kossuth terén. • Kósa: A gyurcsányizmusnak van egy torzszülött ikertestvére• Semjén: Mi nem kértünk egyetlen órát sem• „Új kezdet napja”: óriási tömeg a Kossuth téren + Képek

A nemzeti ügyek kormányának miniszterelnöke elmondta: azok közé tartozik, aki mindig hitte, hogy meg lehet szabadulni a kommunista örökségtől.

Egy vagyok azok közül aki mindig hitte, hogy mi magyarok, megalakíthatjuk a nemzeti együttműködés rendszerét, amelynek alkotmánya a hazaszeretettel indul – mondta Orbán. Hozzátette: hitte, ahogy olyan sokan, hogy létrejöhet egy olyan, nem keleti és nem nyugati Magyarország, amely a saját tengelye körül forog, és nemzetének érdekei vezérlik. Orbán úgy látja, hogy ezt egy olyan, nyolc éve összekovácsolódott közösség hozta létre, amely nélkül nem vált volna láthatóvá a nemzeti együttműködés rendszere. „Ez a forradalom nem történhetett volna meg azok nélkül, akik itt állnak ma a Kossuth téren” – mondta a miniszterelnök.

„Innen indultunk és itt értünk célba ”

Orbán a nemzet nevében köszönetet mondott a kitartásért, az elszántságért és a bátorságból adódó hűségért. Kijelentette: büszke, hogy tagja lehet ennek a nagyszerű közösségnek. Emlékeztetett arra, hogy nyolc éve innen indultak el, és keserves nyolc év után itt, a Kossuth téren értek célba. A Fidesz elnöke azt mondta: a téren jelen lévő közösség hitéből és elszántságából szeretne erőt meríteni élete legnehezebb feladatára. Megjegyezte, hogy sosem hitegették egymás, hogy könnyű lesz. Tudták, hogy inkább „sűrű, verejtékes és elcsigázó” lesz. Nyolc éve Orbán szerint egy „torokszorító érzés” hozta a térre az embereket, az, hogy a hazánkat nem hagyhatják, mert csak egy van belőle.

Magyarország új miniszterelnöke szerint a Kossuth tér jelképes helye a nemzet egységének és szabadságának. Éppen ezért is vették körbe kordonokkal, amit „hol kézzel, hol népszavazással, végül áprilisban a választók forradalmával” bontottak le véglegesen. Emlékeztetett: nyolc éve azt mondták, hogy „hiszünk a szeretet és összefogás erejében”, 2006-ban azt mondták, hogy ez az ország a mi hazánk. Orbán szerint 2006-ban sem győzték le őket, mert továbbra is kiálltak a céljaikért, ami végül is sikerre vezetett, mert legyőzték a reménytelenséget, a gyűlöletkeltést és a megosztottságot. A kudarcok csak megerősítették szövetségüket. 2002-ben nem voltak még elég erősek, 2006-ban nem voltak elég okosak, de most már elég erősek arra is, hogy a rossz rendszert megdöntsék és helyette újat alapítsanak – fogalmazott a Fidesz elnöke.

„Azért kell dolgozni, hogy mindenkinek jobb legyen”

Orbán szerint nagy munka vár most rájuk, talpra kell állítani a „térdre roskadt hazát”, de ez a „nekünk való feladat”, mert különbek vagyunk, mint aminek mutatjuk magunkat. Orbán Viktor elmondta: azért kell dolgoznia kormányának, hogy mindenkinek jobb legyen Magyarországon élni, azoknak is, akik nem a Fidesz-KDNP-re szavaztak, hiszen ők is a nemzet része. A cél, hogy mindenki helyet találjon a nemzeti együttműködés rendszerében, és ezt a rendszert meg kell védeni – jelentette ki. Aki pedig kárt okozott, meg kell büntetni – tette hozzá.

Orbán úgy látja, bizakodásra ad okot, hogy a nemzeti együttműködés rendszere gyorsan és komoly sikereket ért el. Példaként említette többek között a parlament létszámának csökkentéséről szóló alkotmánymódosítás elfogadását, valamint a magyar állampolgársági törvény kettős állampolgárság kiterjesztéséról szóló módosítását. „Kiküszöböltük december 5. hibáját” – fogalmazott. A nemzeti összetartozásra az Országgyűlés 97 százaléka igennel voksolt – emelte ki.

„Hogy a múlt ne tudjon előtörni”

„Csillapodik a láz, gyógyul az ország” – jellemezte a helyzetet Orbán Viktor. Mint mondta, süllyesztőbe kell küldeni a nemzeti összetartozásra nemet mondó politikát. Orbán hangsúlyozta: sok küzdelem és munka vár kormányára, példaként emelte ki a bűnözés, korrupció, elszegényedés megfékezését, a kiszolgáltatottság érzésének megszüntetését. „Tudjuk, mit várnak tőlünk” – jelentette ki.

A nemzeti ügyek kormányának célja egy olyan korszak létrehozása, amelyet később modern békeidőként jegyezhet az utókor. Orbán szerint az elmúlt korszak tanulsága, hogy bármikor mélyre süllyedhetünk, mert hiányzik az erős alap, és ezért nincs nyugalom. A kormány feladata a közös munkával a „gránitalap” létrehozása, amely elég erős ahhoz, hogy a múlt ne tudjon előtörni – vélte a miniszterelnök.

„Harcolni fogok”

Az elmúlt időszakban azt sugallták, hogy nem érdemes belekezdeni semmibe, azt közvetítették az emberek felé, hogy menjenek el, vagy fogják be a szájukat, ha pedig ezt nem akarták, akkor vízágyúval válaszoltak – mondta Orbán. Kijelentette: az elmúlt nyolc év falait le kell rombolni, és gránitalapnak kell kerülnie a helyére. A tisztelet kultúráját kell kialakítani – fűzte hozzá. A becsület, a haza, a szorgalom, a műveltség mellé kell állni az embereknek. „A munkájukat végző felelős magyarok mellettünk lesznek” – közölte.

Orbán emlékeztetett: azért gyűltek össze a Kossuth térre, hogy megerősítsék szövetségüket. Gondolatait végül úgy zárta: „én maradok, fenn vagy lenn, de mindig maradok”, hozzátéve, hogy a következő években is harcolni fog.

MNO