Papp Lajos kifejtette: a hazai éttermek 95 százalékának étlapján megtalálható a libamáj, amely gyakran a hazai gourmetturizmus egyik mozgatórugója, de míg külföldön nagy rá a kereslet, a magyarok alig fogyasztják.
Pedig az 1800 tonnás magyar libamájtermelés a világtermelés több mint 80 százalékát teszi ki, ezzel Magyarország világelső ebben a szektorban. Évente 6 millió darab libát és kacsát állítanak elő Magyarországon, amelyek értékesítése 18-20 milliárd forint árbevételt jelent. Ebből 8 milliárd forintot tesz ki a liba- és kacsamáj-értékesítés.
Libamájból 1800 tonna, kacsamájból 450 tonna kerül a piacra évente. Ennek nagy része export: 1242,8 tonna libamáj és 408,9 tonna kacsamáj kerül ki az országból, 5,8 milliárdos bevételt hozva évente. Az előállításnak tehát mintegy 5 százaléka kerül csupán a belföldi piacra.
A vevők között túlsúlyban van Európa, de Ázsiában is vannak piacok Tajvantól Japánig, Koreáig – mondta a szakember. A májból a franciák viszik el a legtöbbet, hiszen étkezési kultúrájukba jól beilleszkedett ez a fogyasztási cikk. Húslibából viszont a német ajkúak fogyasztanak nagyobb mértékben, ott a Márton-napi libaünnep számít hagyományosnak. A fogyasztás főként az év végi időszakokra jellemző, októbertől karácsonyig, illetve kissé átnyúlik januárra.
A hazai liba- és kacsatenyésztés az Alföldre koncentrálódik, első helyen van Bács-Kiskun megye, majd Csongrád és Békés megye következik. Az állatszámot jelentősen akkor lehetne növelni és az ágazatot fellendíteni, ha a magyar fogyasztás bővülne – véli a Magyar Lúdszövetség elnöke. Hozzátette: el kellene érni, hogy a lakosság fele fogyasszon évente legalább 30 dekagramm libamájat.
(MTI)
Manfred Weber
Manfred Weber tovább vergődik, el akarja venni az orosz vagyont
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!