The Times (www.timesonline.co.uk)
„Súlyosan elhibázott hazárdjáték” – ezekkel a szavakkal jellemzi a The Times az afganisztáni Helmand tartományba indított brit katonai missziót. A lap két hónapos vizsgálódás után megállapította, komoly hibák sorozata kísérte a mára mintegy 300 katona életét követelő hadműveletet.
„Intézményszerű hozzá nem értés jellemezte a felkészülést” – mondta a lapnak az egyik vezető beosztású, de neve elhallgatását kérő tiszt. „Mi néhányan, akik valóban hozzáláttunk a komoly tervezéshez, rájöttünk, hogy sokkal többre van szükség, mint amit hajlandóak biztosítani.” Egy másik forrás szerint a katonai vezetők szándékosan félretájékoztatták a minisztereket a veszély mértékéről. „Azok, akik pedig sejtették az igazságot, túl gyávák vagy túl óvatosak voltak, hogy ki is mondják.”
2006 januárjában John Reid akkori védelmi miniszter bejelentette, Nagy-Britannia 3300 fős hadosztályt küld Helmandba, biztosítási feladattal, hároméves küldetésre, mely egymilliárd fontba fog kerülni. Heteken belül a katonák már az életükért harcoltak, a költségek pedig az egekbe szöktek. Ma 20 ezer amerikai tengerészgyalogos mellett 8000 fős brit alakulat állomásozik a tartományban.
A The Times szerint a Különleges Légi Szolgálat már egy 2005-ben készült jelentésben felhívta a figyelmet a veszélyre. „Nos, tulajdonképpen azt írták, most ugyan nincs felkelés Helmandban, de ha odaküldik a briteket, majd lesz” – jellemezte a tanulmányt egy hivatalos személy a brit lapnak. A kormányzat azonban ragaszkodott a támadáshoz a megkérdezettek szerint. Mark Etherington, aki segített elkészíteni a helmandi támadási tervet, úgy tájékoztatta a kormányt, hogy több információra van szükség az offenzíva megindítása előtt, és hogy a meglévő terv jelentősen alábecsüli a fenyegetést. „Úgy éreztem azonban, a politika nem akar várni” – mondja. „Csak jó híreket akartak hallani.”
Andrew Mackay vezérőrnagy, a csapatok egykori, mára visszavonult vezetője is hasonló tapasztalatokról számol be. „A hadsereg vezetői minden kételyre azt mondták, »majd elbírunk vele, ha megtörténik«. Azt hiszem, a kormányzat felső körei nem tettek mást, mint szorosan behunyták a szemüket és keresztbe tették az ujjaikat. Nos, a 300 halott és az ennél is több sebesült számára ez igencsak költséges stratégiának bizonyult.”
BBC (www.bbc.co.uk)
Diplomáciai kérdés lett a szombati Egyesült Államok–Egyesült Királyság vb-meccs kimenetele – írja a BBC. A két ország nagykövetei ugyanis fogadást kötöttek, ki nyeri majd a találkozót.
„Nos, megértem, ha visszautasítják a fogadást, elvégre a legutóbbi találkozó valóban erre adna okot” – írták a londoni amerikai nagykövet, Louis Susman segédei brit kollégájának. 1950-ben ugyanis, amikor a két ország utoljára összecsapott világbajnokságon, az amerikaiak egy-nullára győztek.
Sir Nigel Sheinwald azonban felvette a kesztyűt. „Ez az ajánlat még a mégoly nagylelkű amerikai nép részéről is meglepő, hiszen nyilvánvaló, hogy nem mi fogunk fizetni” – válaszolta Martin Longden, Sir Nigel sajtófőnöke. Susman segédei azonban nem késlekedtek a válasszal: „Valóban, nálunk még nincs olyan régre visszanyúló hagyománya a soccernek [így nevezik az amerikaiak az európai focit – a szerk.] (mely régi angol szót egyébként örömmel őrizzük már évtizedek óta), de ahogy a brit tábornokok mondták még a világháború idején, az amerikaiak különösen gyorsan tanulnak.”
A nemzetközi fogadás tétje egyébként egy adag steak.
origo.hu
Itt van Orbán Viktor és a BYD vezérének legújabb bejelentése – élőben az Origón
