„A magyarság mint kulturális nemzet több, mint Magyarország” + Képriport

Sólyom László köztársasági elnök pénteken Szentendrén a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban ünnepélyesen megnyitotta az európai uniós támogatással megvalósított fejlesztési program utolsó elemét, az Észak-magyarországi falu tájegységet.

Az államfő kiemelte: elnöksége elején nyitotta meg a skanzen Felföldi mezőváros tájegységét, most pedig voltaképpen elnöksége záróeseményeként az Észak-magyarországi falut adja át. A skanzen negyven év óta szilárd értékrendet képvisel, és világviszonylatban különleges múzeum – fogalmazott Sólyom László. Hozzátette: örömmel tölti el, hogy a megnyitóra a szlovákiai Nemesradnótból is érkeztek, és bízik a skanzen Erdélyi tájegységének jövőbeni megnyitásában. Szólt arról is, hogy köztársasági elnöksége egyik fontos eredményeként az Európai Unióval sikerült elfogadtatni: az országhatár és a nemzet nem ugyanaz, és „a magyarság mint kulturális nemzet több, mint Magyarország”.

Cseri Miklós, a szentendrei szabadtéri múzeum főigazgatója ünnepi beszédében emlékeztetett arra, hogy az Észak-magyarországi tájegység átadásával lezárul a két éve indult Skanzen Örökség Program (SÖP). A projekt keretében megépült a skanzenvasút, az új bejárati épület, a nyitott muzeológiai műhely és az Észak-magyarországi falu.

A 2008 nyarán indult SÖP-projekt uniós támogatással valósult meg, összköltsége összesen 2,2 milliárd forint volt, amelyből az Észak-magyarországi falu 617 millió forintot tett ki. Az új tájegység 48 épülete 26 településről származik, a bennük található műtárgyak száma ötezer. A skanzen nyolcadik tájegysége az Ipoly és a Bodrog közötti, folyóktól szabdalt hegyvidéki terület, Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és a történeti Gömör 19–20. századi paraszti kultúráját, elsősorban építészetét és lakáskultúráját mutatja be.

A főigazgató kiemelte, hogy a SÖP a kulturális szféra olyan nagy beruházása, amelyet nem kísértek botrányok: nincs adósságuk, időre elkészültek és elképzeléseiket teljes körűen meg tudták valósítani. A múzeum vezetője hangsúlyozta, hogy az ünnepélyes átadásra mintegy 1200 ember érkezett azokból a falvakból, amelyek a tájegység épületeit adták. Mint mondta, a skanzen legfontosabb üzenete, hogy a megőrzött és bemutatott értékeket a helyiek is újra felfedezhetik.

Vígh Annamária, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium főosztályvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a programmal kiteljesedett a skanzen „élő múzeum” koncepciója. Ódor Ferenc, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke Pilinszky János és Kodály Zoltán gondolataira emlékeztetett: meg kell tanulnunk vágyakozni arra, ami a miénk, és nem szabad elfeledni, hogy a kultúrát nem lehet örökölni, azt minden nemzedéknek meg kell szereznie. Becsó Zsolt, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke reményét fejezte ki, hogy a múzeum látogatói kedvet kapnak az eredeti helyszínek megtekintéséhez is.

„A skanzen a települések között új hálót sző” – fogalmazott Dietz Ferenc szentendrei polgármester. Az avatás keretében megáldották a tájegységet, illetve a Mária-szobrot, amelyet ezt követően a múzeum munkatársai helyeztek el a kápolnában. A rendezvényen jelen volt Sólyom Erzsébet, a köztársasági elnök felesége, a Heves és Pest megyei múzeumok igazgatóságának vezetői, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a Pro Régió képviselői, valamint az új tájegységért felelős szakemberek: Nagyné Batári Zsuzsanna muzeológus és Román Árpád építész. Az ünnepi beszédeket „Palóc Bözsi” és „Közönség Pesta” lakodalma fogta keretbe.

(MTI)