A véres múltat követően új állam születik?

A jövő év elején újabb állam jöhet létre Afrikában, de helyzete nagyrészt Koszovóhoz lesz hasonló, mivel rengetegen életképtelennek tartják és jelentős etnikai konfliktusokkal lesz terhelt – mondta el a jövő év eleji dél-szudáni függetlenségi népszavazásról Hettyey András egy csütörtöki, a Magyar Külügyi Intézetben tartott rendezvényen. A szakértő rámutatott arra is, hogy a függetlenség kivívásához több évtizedes polgárháború vezetett és mostanra a nagyhatalmak is elfogadták az új állam esetleges létrejöttét.

Szudán az afrikai kontinens legnagyobb országa és egyben az arab világ legkiterjedtebb állama is, összekötő szerepet tölt be Észak-Afrika és a szubszaharai régió között – mondta el Hettyei András, az Andrássy Egyetem oktatója. A szakértő rámutatott, hogy az ország északi része inkább a Közel-Kelethez tartozna, míg a déli rész sokkal inkább afrikainak tekinthető, ami rengeteg konfliktus alapja. Az ellentétek egyik legfőbb oka, hogy az ország déli részén jelentősnek nevezhető olajkincs található, amit növel az a tény is, hogy északon él a muzulmán többség jelentős része, míg délen keresztények laknak – tette hozzá. A kutató szerint az ellentétek Észak és Dél között amiatt is fönnállnak, mivel Dél rendkívül elmaradott, gyakorlatilag gyarmati sorsban tartották őket, a lakosság nagy része írástudatlan, míg a politikai vezetés az északiak kezében van.

Hettyey elmondta, hogy Szudán 1956-ban lett független ország és létrejöttét követően azonnal polgárháború kezdődött az északi és a déli rész között, amely 1972-ben ért véget, de 1983-ban újrakezdődött. 2005-ben valósult meg az átfogó békerendezés, amelynek egyik legfőbb oka az volt, hogy mindkét fél kifáradt – tette hozzá. Az átfogó békerendezés biztosította a déli terület autonómiáját, külön hadsereget hozhatott létre és biztosította, hogy 2011 januárjában népszavazást tarthassanak a függetlenségről – hívta föl a figyelmet Hettyey. A szakértő rámutatott arra is, hogy az elmúlt években sem vált vonzóvá az egységes Szudán eszménye a délen élők számára, és a nagyhatalmak is hozzájárultak a déli állam esetleges létrejöttéhez.

Nagyhatalmi áldás a függetlenségre

A dárfúri konfliktusról a szakértő elmondta, hogy a fő törésvonal az arab és nem arab muzulmánok között húzódik. A 2003 óta tartó harcokban 300 ezer ember vesztette életét és 3 millióan menekültek el a térségből – tette hozzá. Hettyey elmondta, hogy 2010 februárjában egyezség született a békéről, de annak a funkciója csupán az volt, hogy Dárfúrban is meg lehessen tartani az áprilisi voksolást, átfogó rendezést azonban nem biztosít.

A 2010 áprilisában lezajlott választást a külföld viszonylag szabadnak ismerte el, bár ennek ellenére is rengeteg visszaélés történt – mondta Hettyey. A kutató szerint erre azért volt szükség, hogy a jövő év eleji déli függetlenségi referendumot meg tudják rendezni. Mind az USA, mind az Európai Unió erőltette az áprilisi voksolást, és a szudáni politikai elit is le tudta önteni az uralmát „egy kis demokratikus mázzal” – tette hozzá. A jövőbeli lehetőségekről az Afrika-kutató kifejtette, hogy az esetlegesen létrejövő független Dél-Szudán helyzete nagyon rossznak tekinthető: rengeteg etnikai konfliktussal terhelt, a meglévő olajkincset csak az északi területeken keresztül tudják elszállítani és nagyon nagy az elmaradottság. Hettyey szerint Észak-Szudán helyzete sem rózsás, mivel el fogják veszíteni az olajbevételeket és Dárfúr helyzete továbbra is megoldatlan.