Az állam visszaveszi az árvízvédelem ügyét

Félkatonai módon működő, hatékony vízügyet szeretne létrehozni Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetvédelmi államtitkára. A Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorának nyilatkozva kijelentette: a most katasztrófát okozó közepes vízfolyásokon az elmúlt nyolc évben semmilyen fejlesztés nem történt. Az állam vélhetően újra saját kézbe veszi az árvízi védekezést.

Mindenkinek a saját helyén van meg a felelőssége. A korábbi kormányoknak kellett volna beruházásokat eszközölni annak érdekében, hogy ez a tragikus árvízi helyzet ne következzen be – mondta Illés Zoltán.

Új helyzet szerinte , hogy az irdatlan tömegű víz nem a nagy folyóinkon érkezett. Azokon ugyan megvannak a gátak, a védekezés többé-kevésbé jó, ám ott is előállt a probléma, hogy a víz lefolyásának nagyobb (szélesebb) teret kell biztosítani a jövőben.

A közepes vízfolyásainkon – például a Hernádon, vagy a Sajón –, amelyek most a legnagyobb katasztrófákat okozták, az elmúlt nyolc évben semmilyen beruházás nem történt. Sem záportározót, sem gátakat nem építettek – jelentette ki az államtitkár.

„Most heroikus módon úgy kellett védekezni a rendőröknek, katonáknak, védekezőknek, hogy nem volt semmi, saját kezükkel kellett megépíteniük a nyúlgátakat”.

Illés Zoltán „félkatonai módon” működő vízügyet szeretne a jövőben. Egyes feladatokat – például az árvízi védekezést – vissza kell venni az önkormányzatoktól, utóbbiaknál ugyanis sem ember, sem eszköz, sem pénz, sem szakértelem nincs erre a feladatra.

„Olyan hadra fogható vízügy kell, amely megelőző munkálatokat végez, míg nincs árvíz. Ha meg jön az árvíz, akkor egy közel tízezer főből álló vízügyes csapatnak kell védekezni” – szögezte le Illés Zoltán.

Akár több tízmilliárd forintos is lehet a lakossági kár

A Duna Televíziónak szintén nyilatkozó biztosítási szakember szerint a lakossági kárbejelentések összege is meghaladja a tíz milliárd forintot. Szabó Zoltán, a Magyar Biztosítók Szövetsége lakásbiztosítási szakértője szerint 132 ezer kárbejelentés érkezett, 13,6 milliárd becsült kárértékkel, ami növekedni fog, mivel az összes ügyfél nem jelentette be a kárt. A végösszeg 15-20 milliárd forint között állhat meg Szabó szerint.

A biztosítók felkészültek, nem fordulhat elő, hogy az ügyfelek nem kapnák meg a nekik jogosan járó összeget – szögezte le a szakember.

A biztosító nem csak az ingatlanban esett kárt, hanem a lakhatási költségeket is téríti.

Azok a biztosítottak, akiknek a biztosítási kötvénye is elveszett a vízben, és nem tudják, kinél kötöttek biztosítást, a MABISZ-on keresztül tájékozódhatnak erről.

Az üzleti alapú biztosítók közül a kiemelt kockázati körbe tartozó vályogházakat vélhetően csak kevesen biztosítják a szakember szerint.

Felhívta viszont a figyelmet a Wesselényi Alapra, amely lehetőséget ad árvíz és belvíz elleni károk fedezetére is. Állítása szerint az állam ilyen módon gondoskodik azokról is, akik nyílt ártéren akár vályogházzal rendelkeznek.

(Duna Tv)