Az USA „őrült kapitalizmusa pokolba viszi a világot”

A Vöröskereszt is felszólalt Gáza izraeli blokádja ellen – írja a CNN. A humanitárius szervezet nemzetközi bizottsága (ICRC) közleményt adott ki, melyben kijelenti, az országrész elzárása másfél millió palesztin életét teszi tönkre, és felszólítja az illetékeseket a megfelelő megoldás kidolgozására. Ritka kegyben részesült a BBC Hardtalk című műsorának újságírója – személyesen beszélgethetett ugyanis Venezuela ellentmondásos elnökével, Hugo Chávezzel.

CNN (www.cnn.com)

A Vöröskereszt is felszólalt Gáza izraeli blokádja ellen – írja a CNN. A humanitárius szervezet nemzetközi bizottsága (ICRC) közleményt adott ki, melyben kijelenti, az országrész elzárása másfél millió palesztin életét teszi tönkre, és felszólítja az illetékeseket a megfelelő megoldás kidolgozására.

A Vöröskereszt vezetői szerint a palesztin területre beengedett segély közel sem elég. „Gázában folyamatosan magas a munkanélküliség, a nélkülözés általános, az egészségügyi rendszer pedig még sosem volt ilyen rossz állapotban” – szól a jelentés, különösen kihangsúlyozva a föld nélkül maradt parasztok és az állandó határsértéstől félő halászok nehézségeit.

„Az egész gázai népet olyan tettekért büntetik, melyekért nem ők a felelősek” – szögezi le az ICRC. „A blokád így a kollektív büntetés elvét alkalmazza, ezzel pedig Izrael egyértelműen megsérti a nemzetközi jog betűjét.”

A jelentés szerint az egészségügyi rendszer állapota a leginkább aggasztó. „Ha valami nem változik meg sürgősen, a helyzet tovább fog romlani” – mondja Eileen Daly, a Vöröskereszt helyi egészségügyi megbízottja. „Több ezer beteg maradhat ellátás nélkül, hosszabb távon pedig még rémisztőbbek a kilátások.” A nyilatkozat felszólítja Izraelt, szüntesse meg a blokádot.

The Guardian (www.guardian.co.uk)

Ritka kegyben részesült a BBC Hardtalk című műsorának újságírója – személyesen beszélgethetett ugyanis Venezuela ellentmondásos elnökével, Hugo Chávezzel. Az interjú ugyan csak hétfő este kerül adásba, a The Guardian azonban engedélyt kapott bizonyos részletek közzétételére.

Stephen Sackur először az Egyesült Államokkal való kapcsolatáról kérdezte az elnököt. Mint ismert, Barack Obama megválasztásakor Chávez még bizakodóan nyilatkozott a „fekete emberről”, azóta azonban egyre kritikusabb hangot üt meg az elnök tevékenységével kapcsolatban. Most sem volt ez másként: a népvezér csalódását fejezte ki, mivel úgy véli, Obama „rendkívül negatív jelzéseket küld Dél-Amerika felé”. Chávez elmondta, a demokrata elnök „jobban tenné, ha saját országával foglalkozna, és elfelejtené imperialista igényeit”. A venezuelai vezér csalódását személyes okok is fűtik. „Amikor először találkoztunk, megráztam a kezét, a szemébe néztem, és azt mondtam: »Szeretném, ha barátok lennénk.« Az én kezem még mindig ki van nyújtva. Nem vagyunk ellenségek, de nehéz nem látni az Egyesült Államok imperializmusát. Csak az nem látja, aki homokba dugja a fejét, mint a strucc.”

Chávez arra is kitért, hogy amikor a „jelenlegi külügyminiszter férje” (azaz Bill Clinton) volt hatalmon, sokkal jobb volt a kapcsolat a két ország között. A venezuelai elnök csak egy legyintéssel válaszolt az Iránra kirótt szankciókkal kapcsolatos kérdésekre is: mint mondta, Venezuela szabad ország, és senki sem zsarolhatja meg. Mahmud Ahmedinezsádról mint „jó barátról” beszélt.

Chávez meglepő politikai és gazdasági lépéseivel (köztük az olajmezők államosításával) valóban komoly eredményeket ért el Venezuelában: a munkanélküliséget felére csökkentette, és hatalomra kerülése óta ötödannyian élnek mélyszegénységben, mint azelőtt. A gazdasági válság azonban Latin-Amerikát sem kerülte el, a venezuelai valuta értéke is folyamatosan csökken, ráadásul újra nőni kezdett a munkanélküliek száma. Az elnök szerint azonban mindez az Egyesült Államok és az „őrült kapitalizmus” hibája, mely a „pokolba viszi ezt a világot”.

Chávez azt is elmondta, régen még hitt a „személyes kapitalizmusban”, ma azonban már tudja, „egyedül a szocializmus mentheti meg a világot, egy olyan szocializmus, melyben azonban demokrácia uralkodik”. Az egész beszélgetés alatt rendkívül nyugodt Chávez egyedül ezen a ponton veszítette el higgadtságát, a demokráciáról és a diktatúra elvetéséről szónokló elnököt ugyanis az ellenzéki hírforrások bezárásáról kérdezte a riporter. A népvezér erre felháborodottan szögezte le, országában „százszor szabadabb a sajtó, mint Amerikában”, majd hazugsággal vádolta a BBC-t. „Remekül kombinálja a hazugságokat. El sem tudom képzelni, honnan szerzi ezeket a híreket. Képzett újságíró maga egyáltalán?” – támadt Sackurra.

Az interjút Oliver Stone „A határtól délre” (South of the Border) című filmjének venezuelai bemutatójához időzítették. Az amerikai rendező filmjében Dél-Amerika baloldali radikális vezetőivel foglalkozik, a legnagyobb szerep azonban Cháveznek jutott. Talán ennek köszönhető, hogy a caracasi díszbemutatón közös autóban érkezett a rendező és a népvezér, és talán az is, hogy az elnök hajlandó volt beszélni a BBC-vel. Az interjún egyébként Stone is jelen volt.