Csak csipesszel nyúlnak a Baloldali Párthoz

A Die Presse ismerteti a bécsi néppárt frakcióvezetőjének meglepő kampányjavaslatára érkezett válaszokat. A Der Spiegel kommentárjában elemzi a Baloldali Párt hibás sakkhúzásának hátterét.

Die Presse

Christine Marek, a néppárt bécsi vezetőjének javaslata, miszerint katonai rendőröket vessenek be Bécsben, komoly nézeteltérést váltott ki az országot irányító koalícióban. Norbert Darabos, a szocialista honvédelmi miniszter elutasítja az ötletet, Maria Fekter néppárti belügyminiszter viszont úgy véli, „minden, ami Bécs biztonságát szolgálja”, érdemes a támogatásra. A belügyminiszter szerint előnyt jelentene, hogy a katonai rendőrök a személy- és objektumvédelem területén tapasztalatokkal rendelkeznek. Nem lenne szükség alaposabb kiképzésükre – vélte Fekter. „Mi még csak a vita elején vagyunk, de én okos elgondolásnak tartom a javaslatot.” A néppárt bécsi elnökasszonya felvetette, hogy 200 és 400 katonai rendőrt vonnának el a védelmi minisztériumból, hogy a főváros biztonsága érdekében vessék be őket.

Der Spiegel

A Baloldali Párt Joachim Gauckot, az SPD és a Zöldek polgári ellenjelöltjét támogathatta volna a CDU favoritja, Christian Wulff ellenében. Gauck neve egyet jelent a Stasi-bűnök elkötelezett üldözésével. Ha a Baloldali Párt elfogadta volna jelöltjeként, akkor megválhatott volna saját múltjától és mindenki szeme láttára világossá tehette volna, ezzel már mi sem kívánunk azonosulni. Mi is elítéljük, ami akkor történt, nevezetesen azokat a bűnöket, melyeket a Gauck-hivatal feldolgozott és ami utóda, Marianne Birthler alatt tovább dolgozik. Elvárható lett volna Gesine Lötzschtől, az új, Keletről érkezett pártelnöktől, hogy legyen bátorsága ehhez a döntéshez, ugyanis a probléma őt sokkal inkább érinti, mint nyugati kollégáját, Klaus Ernstet. Az elnökjelölés volt Lötzsch esélye. Az, hogy ezzel a lehetőséggel nem élt, sajnos azt mutatja, szellemi értelemben kinek a gyermeke a keleti baloldaliak viszonylag új generációja. A Baloldali Párt épphogy nekilátott az ötpártivá vált politikai rendszerben komolyan vehető koalíciós párttá válni. Ténylegesen egy olyan csoportosulást, amelyik a szövetségi és tartományi választásokon komolyan vehető számú voksot kap, nem lehet automatikusan kivenni a koalíciós játszmákból. Ha azonban a saját múlt szépítgetése fontosabb, mint a megtisztulást követő jövő, aakor nem érdemelnek mást, mint hogy az SPD és a Zöldek továbbra is csak csipesszel nyúljanak hozzá.