Csoda, hogy nem gyullad ki a színpad!

Szólómániás gitárosok, sötét hangulatú szövegek – akár így is summázhatnánk a budapesti Random Chords zenekar lényegét. Jóféle punkot nyomnak, s nagyon jó az is, hogy nem akarják megmondani a tutit. Eddig egy ötszámos EP őrzi a zenekar lenyomatát. Mogyi arról is beszélt, hogy nőként milyen élmény a rock világában ügyködni. Miniinterjúnk.

– Elég régóta fogod a basszusgitárt, szinte megvalósítod a női esélyegyenlőséget a „durva és kemény” rock világában. Régebben ugye ennél jóval súlyosabb zenékben is részt vettél. Nőként hogyan éled meg ezt?

– Kettős élményt jelent ez. Hiszen amikor úgy jönnek oda hozzám, hogy „hú, ezt nem is gondoltam volna”, akkor mindig elcsodálkozom, vajon miért is nem. Miért is érdekes az, hogy egy nő olyan zenét hallgat vagy játszik, ami egy kicsit „hangos” vagy „kemény”? Gondolom, ez nem csak a fiúk privilégiuma, haha… Pedig tudod hányszor megkérdezték már, hogyhogy ilyen zenét hallgatok, pláne játszom? De alapvetően nagyon örülök, hogy ha megállom a helyem, és jólesik a külön odafigyelés. Emellett persze nem érzem azt, és nem is várom el, hogy másképp kezeljenek. Igaz, ebben azért benne lehet a bizonyításvágy is, hogy megmutassam, nőként is lehet ezt ugyanúgy csinálni.

– Mennyit koncerteztek?
– Mostanáig, a doboscseréig olyan havi 1-2 koncertünk volt, leginkább Budapesten, és csak pár fellépés vidéken.

– Határon túl játszottatok már?

– Még nem, de szeretnénk. Egyszer már tervben volt egy kisebb nyugat-európai turné, ami sajnos nem jött végül össze, de ami késik, nem múlik, amint lesz rá lehetőségünk, megyünk.
 


– Mikor várható lemez? 

– Felvettünk már egy 5 számos EP-t, ez meghallgatható a Myspace-oldalunkon. Hosszabb anyagra még várni kell, most egyelőre a doboscsere miatti próbákkal vagyunk elfoglalva.