Hiányos ellátás az afganisztáni misszióban

Vizsgálatot indít Hende Csaba honvédelmi miniszter az afganisztáni misszióban tapasztalt hiányosságok miatt. Az ázsiai országban tett látogatása során ugyanis a tárcavezetőnek tett jelentésekből kiderült, nem szerezhetik be időben a magyar katonák számára korábban megígért páncélvédett lakókonténereket, és a logisztikai kiképzésre szakosodott csoportunkhoz sem érkeztek meg az előzetes technikai megállapodásban szereplő páncélozott terepjárók. Szinte minden magyar köteléknél nagy gondot jelent az afgán tolmácsok hiánya is.• Romlik az afganisztáni magyar katonák biztonsági helyzete

Kiválóan, erőn felül teljesítő katonákkal találkozhatott Hende Csaba honvédelmi miniszter afganisztáni útján, de a misszió ellátásában jócskán tapasztal hiányosságokat. A tárcavezető ezért a honvéd vezérkar főnökével egyetértésben vizsgálatot indított a Honvédelmi Minisztérium és a honvédség érintett szervezeteinél.

A miniszter közel tíz találkozót és tárgyalást bonyolított le az elmúlt napokban Kabulban.

Katonai tiszteletadással fogadta Hende Csabát Abdul Rahim Vardak, az afgán kormány védelmi minisztere, aki közölte: az idei év nagyon fontos az afgán nép számára, hiszen ősszel választásokat tartanak az ázsiai országban, és ennek biztosítása érdekében széles hadművelet indul a NATO részéről a déli Kandahár tartományban. A magyarok segítsége pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy Afganisztán irányítását az afgánok vehessék át. Megjegyezte: az afgán nemzeti hadsereg a tervek szerint október végére elérheti a 134 ezer fős létszámot.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar misszió létszáma kétszáz fővel nő, vagyis a külföldön szolgáló katonáinknak több mint ötven százaléka Afganisztánban tevékenykedik majd. A magyar tartományi újjáépítési csoport (PRT) megerősítéséhez viszont szükség lenne a katonai táborunk bővítésére, amelyhez állami földet kell kisajátítani a bázisunk szomszédságában. Hende Csaba ehhez az afgán védelmi miniszter közbenjárását kérte.

A magyar miniszter ezt követően meglátogatta a honvédség úgynevezett logisztikai mentorcsoportját, ahol meghallgatta Sári Gábor alezredes beszámolóját. Mint kiderült, az afgán nemzeti erőket autóvezetésre, karbantartásra, főzésre, ellátásraktározásra felkészítő csoportnak az előző honvédelmi vezetés hiányos előkészítő munkája miatt számos esetben a bázisukat vezető németek segítségét kellett kérnie munkája elvégzéséhez. A technikai egyezmény ugyanis nem tükrözte a helyi állapotokat. Munkájuk beindításához a németektől kellett például járműveket, tolmácsokat kérniük a magyar logisztikusoknak, mert nem érkeztek meg hozzájuk a megígért páncélozott terepjárók. Jelenleg ezért német tulajdonú HMMWV katonai terepjárókat kell használniuk, de ezekkel jobban veszélyeztetik az életüket, hiszen a tálibok szinte vadásznak az ilyen típusú járművekre Kabulban és környékén.

Általános az afganisztáni kiképző katonáknál a tolmácshiány is, ami miatt igen nehéz bármire is oktatni a helyieket. A katonai kiképzők és mentorok körében eközben életet menthet, ha valaki ért az afgánok nyelvén. Ez azért is megdöbbentő, mert nemrég érkezett ajánlat jelképes havidíjért egy afganisztáni tolmácsképzés beindítására, de Szekeres Imre korábbi honvédelmi miniszter erre nem tartott igényt.

Hende Csaba meghallgatta Kabulban a közvetlen katonai akciókban részt vevő különleges műveleti csoport beszámolóját is, majd a kabuli repülőtéren találkozott David M. Rodriguez altábornaggyal, az ISAF összhaderőnemi parancsnoksága parancsnokával. Az amerikai tábornok a miniszternek ígéretet tett arra, hogy a magyar PRT bázisának helyet adó Baglán tartományt ellenőrző északi parancsnokság megerősítésére jelentős erőket küldenek a közeljövőben. Ez azért is elkerülhetetlen, mert a magyar tábor melletti hegyláncon túli területeket már birtokba vették az ellenállók, így bármikor szükség lehet a bázis kiürítésére.

Ezt követően a magyar honvédelmi tárca delegációja zárt ajtók mögötti megbeszélést folytatott Stanley A. McCrhystal vezérezredessel, az ISAF főparancsnokával, majd találkozott dr. Jack Kemmel, a NATO kiképző- és támogató csoportjának parancsnokával. A parancsnok elmondta, hogy az elmúlt években az afgán nemzeti erők kiképzésére számos intézményt állítottak fel Kabulban. Létrehozták például az Afgán Nemzetvédelmi Akadémiát, amelyhez nyolc nemzeti iskola kötődik, ahová évi nyolcezer hallgató felvételét tervezik. Ezenkívül működik a kabuli katonai kiképzőközpont, a nemzeti rendőr-akadémia és a légierő oktatóbázisa is.

Utóbbi képzésről szólva Hende Csaba emlékeztetett arra, hogy már elkezdte működését Afganisztánban egy helikopterpilótákat kiképző csoport, amelynél szintén látogatást tett, és elképzelhető további műszaki szakemberek kiküldése az ázsiai országba.

Benkő Tibor vezérkari főnök viszont felhívta a figyelmet arra, hogy az Mi-17-es szállítóhelikopterek hajózó felkészítését végző magyar alakulat mellett a korábbi magyar kormány felajánlása ellenére nem biztos, hogy képesek leszünk még egy harcihelikopter-kiképző csoport kiküldésére, hiszen ehhez nincs elég forrása és szakembere a Magyar Honvédségnek.

Hasonló a helyzet az egészségügyi szakembereinkkel is, mivel igen alacsony a katonaorvosok száma a magyarországi alakulatoknál.

Deák János, a honvédelmi miniszter főtanácsadója viszont megfontolásra javasolta, hogy fogadjanak magyar tanárokat az afganisztáni akadémiák számára, az afgán nemzeti erők oktatásának segítésére.

Hende Csaba küldöttsége afganisztáni útja utolsó napjaiban megbeszéléseket folytatott még Mark Sedwill nagykövettel, az ISAF civil főképviselőjével, majd Mikusi Zsolt ezredes és Gergely Péter őrnagy kíséretében Mazar-e Sarifba utazott, ahol megtekintette az ottani katonai tábort (Camp Marmal) és kórházat, meghallgatta Révész Gyula mérnök ezredes, magyar parancsnok jelentését, állománygyűlésen vett rész, illetve tárgyalt Frank Leidenberger dandártábornokkal, az északi körzet német parancsnokával. A magyar légi szállítási nehézségeket jól példázza, hogy a miniszteri küldöttség három lépcsőben tér haza a kecskeméti repülőtérre.