A világ egyik legismertebb természetfilmese szinte minden veszélyes helyzetet átélt már: forgatott grizzlymedvék közelében, bennszülött törzsekkel találkozott, mérgező állatok között dolgozott és a világ legeldugottabb vidékeit járta be. David Attenborough mégsem ezektől félt igazán. Saját bevallása szerint egész életében rettegéssel töltötték el a patkányok, miután egy forgatás során a Salamon-szigeteken egy vihar elől menekülve olyan kunyhóban húzta meg magát, amelyet elleptek az állatok. A természetfilmes később úgy emlékezett: nem is a külsejük ijesztette meg, hanem az, hogy egyáltalán nem féltek az embertől.
Miközben a világ a lenyűgöző képeket csodálta, Attenborough hangvétele fokozatosan megváltozott. A kíváncsi megfigyelőből egyre inkább figyelmeztető hang lett. Filmjeiben nyíltan beszélt a klímaváltozásról, a műanyagszennyezésről, az erdőirtásról és a fajok tömeges pusztulásáról.
A szemléletváltásának egyik döntő pillanata akkor jött el, amikor közel kilencvenévesen visszatért az ausztráliai Great Barrier Reef térségébe, és saját szemével látta a korallzátony drámai pusztulását.
Ez a 2010-es évek közepén történt, nagyjából a Blue Planet II készítésének időszakában. Attenborough később úgy fogalmazott, ekkor tudatosult benne igazán, milyen súlyos károkat okoz az emberiség az óceánoknak és az egész bolygónak. A Netflixnek készített Egy élet a bolygónkon már személyes vallomásként is működött: egy század tanújaként összegezte benne, hogyan változott meg a Föld az emberi tevékenység miatt.
Attenborough azonban sosem a reménytelenséget hangsúlyozta. Bár gyakran drámai képet festett a bolygó állapotáról, mindig hitt abban, hogy az ember képes változtatni. Számtalan környezetvédelmi szervezet munkáját támogatta, és még kilencven felett is aktívan forgatott, utazott és felszólalt a természet védelmében. Százévesen már jóval több egyszerű természetfilmesnél. Sir David Attenborough ritka embernek számít, aki nemcsak dokumentálta a világot, hanem meg is változtatta azt — legalább annyiban biztosan, hogy emberek millióit tanította meg újra rácsodálkozni a természetre.
A magánéletét mindig igyekezett távol tartani a reflektorfénytől, de feleségéhez, Jane Elizabeth Ebsworth Oriellhez egész életében rendkívül szoros kapcsolat fűzte: több mint négy évtizedet töltöttek együtt egészen Jane 1997-es haláláig, amelyet Attenborough élete legnehezebb veszteségeként emleget.
Két gyermekük született, Robert és Susan, utóbbi több televíziós projektben is együtt dolgozott az édesapjával. A természetfilmes családja egyébként is ismert volt Nagy-Britanniában: bátyja, Richard Attenborough Oscar-díjas rendezőként és színészként vált világhírűvé, többek között a Gandhi alkotójaként és a Jurassic Park John Hammondjaként.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!