Ha természetfilm, akkor David Attenborough – ez világszerte milliók számára magától értetődő, hiszen Attenborough nemcsak egy egyszerű műsorvezető, hanem a műfaj atyja, a televíziós természetfilmezés megteremtője. 1954-ben készítette első sorozatát, a Zoo Questet a brit közszolgálati csatornán, a BBC-n, ahol állatkerti és vadon élő állatokat mutattak be a közönségnek, a program pedig olyan népszerűvé vált, hogy a BBC-t további hasonló műsorok készítésére ösztönözte.
A televízió ekkor a briteknél már nem volt új, mivel 1936-ban kezdődtek a rendszeres adások, II. Erzsébet 1953-as koronázását pedig már milliók nézték otthonaikban, a természetfilmek bemutatása viszont még igencsak kísérleti jellegű volt. Attenborough azonban nem félt belevágni, és nem csak azért, mert huszonnyolc éves volt és kalandvágyó.
A szűnni nem akaró kíváncsiság, a felfedezésvágy és az új dolgokra való nyitottság 98 évesen is ugyanúgy jellemzi őt: miközben kortársainak többsége már régen nyugdíjas vagy nem is él, ő streamingplatformokra készít filmeket, hiszen azt vallja, a természet csodálatos sokféleségét soha nem lehet megunni.
David Attenborough az egyetlen ember, aki fekete-fehér, színes, HD, 3D, 4K és VR-műsorért is nyert BAFTA-díjat.
Négy generáció természetfilmese: máig népszerű a 98 éves David Attenborough
A brit filmes egyik titka éppen abban rejlik, hogy őszinte érdeklődését át tudja ragasztani a nézőire is. Könnyedén letelepszik a földre, hogy közelről mutassa be a teknősöket, a legfurcsább rovarokat is a kezébe veszi, közvetlen, mesélős, közérthető stílusa pedig azt az érzetet kelti bennünk, mintha régi jó ismerősünk lenne. A magyar nézők számára utóbbi élményt persze fokozták hozzá hasonlóan legendássá vált szinkronhangjai is: Végvári Tamás és Szersén Gyula mintegy száz-száz filmben kölcsönözték hangjukat a brit filmesnek.
1965-ben Attenborough lett a vezetője a brit közszolgálati adó újonnan induló második csatornájának, a BBC 2-nek, ahol elkészültek A Forsyte-saga, Az ember felemelkedése és a Civilizáció című műsorok és ekkortájt, 1967-ben indult a színes műsorsugárzás is Nagy-Britanniában. 1968-tól 1972-ig ő lett a BBC programigazgatója is, ebben az időben debütált többek között az abszurd humorban mérföldkőnek számító Monty Python Repülő Cirkusza is.
Megunta az igazgatói széket
Attenborough-ra jellemző, hogy amikor 1972-ben felmerült a neve a BBC főigazgatói posztjára, testvérének, a színészként szintén világhírű Richard Attenborough-nak (ő játszotta John Hammondot a Jurassic Parkban) bevallotta: egyáltalán nincs kedve folytatni ezt a fajta munkát, és ott is hagyta a felsővezetést, hogy végre ismét természetfilmeket készíthessen. Innentől kezdve pedig nem volt megállás: Attenborough számos díjnyertes műsort írt és narrált:
- az 1979-es Élet a Földönt,
- az 1984-es Az élő bolygót,
- az 1987-es Az első Édenkertet,
- Az élet megpróbáltatásait 1990-ben.
Szintén óriási sikert aratott az Antarktisz világát bemutató Élet a fagyban című sorozat 1993-ban, illetve A növények magánélete is két évvel később. Utóbbi különlegessége, hogy gyorsított felvételek segítségével megmutatta, hogy az emberek számára mozdulatlannak tűnő növények valójában mennyire dinamikusak.
Az Attenborough-filmek sikerének egyik titka az újítások alkalmazása. Soha nem félt használni a legújabb technikai megoldásokat, hogy minél látványosabb eredményt érjen el, de ez soha nem ment a téma rovására.
Filmjei mindig a lehető legkomolyabban kezelték, tudományos alapossággal közelítették meg a kérdést, bemutatva a legújabb felfedezéseket is. A hiteles bemutatással pedig a tudóstársadalom elismerését is elnyerték.
Az élő bolygó hírmondója a környezet védelmét képviseli
Ha valaki hetven évet tölt egy pályán, saját munkáival egyúttal a világ változásait is szemléltetni tudja. A 2020-ban a Netflixen bemutatott Egy élet a bolygónkon című film éppen ezt mutatja be, hogyan változott meg a Föld Attenborough élete alatt, ami egy embernek hosszú, de a bolygó szemszögéből nézve ezredmásodperc csupán.
A változások mégis felgyorsultak, alig néhány emberöltő alatt annyi faj halt ki vagy sodródott a kihalás szélére, ami a földtörténetben csak az aszteroidabecsapódáshoz vagy vulkánkitörésekhez hasonló kataklizmák esetében történt meg. A klímaváltozást pedig ma már évről évre mindannyian érezzük a saját bőrünkön is. David Attenborough habitusára azonban jellemző az optimizmus: ő nemcsak dokumentálja a folyamatokat, hanem utóbbi filmjeiben azt is nyilvánvalóvá teszi, hogy hiába az emberiség az oka a kríziseknek, mi vagyunk az egyetlen olyan faj a Földön, amely képes pozitív változásokat is elérni.
