David Attenborough hazatért

A májusban már 97 éves, világhírű természetvédő és televíziós guru, Sir David Attenborough képtelen a pihenésre. Március második vasárnapjától újabb természetfilm-sorozattal kápráztatja el a nézőket. Ezúttal nem ment messzire, a Brit-szigetek csodáit tárta elénk. Valószínűleg ez lesz az utolsó alkotása annak az embernek, aki életét előbb a bolygó értékeinek bemutatására, majd ahogy azok apadtak, az értékek megmentésére tette fel.

A woman wearing a face mask walks by a mural of David Attenborough by the artist collective SUBSET seen on the side of a property in south Dublin during Level 5 Covid-19 lockdown. On Wednesday, February 24, 2021, in Dublin, Ireland. (Photo by Artur Widak/NurPhoto) (Photo by Artur Widak / NurPhoto / NurPhoto via AFP) Fotó: NurPhoto via AFP

Elképesztő a vitalitása. A kitartása. Első filmjét 1954-ben forgatta, azaz jövőre lesz hetven éve, hogy bemutatkozott a nézőknek. Legutóbb 2022 elején futott új dokumentumsorozata, az ötrészes The Green Planet, A zöld bolygó. Annak fókuszában a növények voltak. Éppen Kaliforniában forgattak egy epizódot, amikor David Attenborough beletenyerelt egy veszélyes kaktuszba. A természettudóson ugyan volt védőkesztyű, de elmondása szerint olyan érzés volt, mintha megannyi kis üvegszilánkba markolt volna. Utóbbi filmjei olyanok, mint az üvegszilánkokba tenyerelés.

Fájdalmas figyelmeztetések a bolygó folyamatos pusztulására.

 

Évtizedek óta a pályán

Több évtizedes pályafutása során David Attenborough arca Pápua Új-Guineától Kenyáig, New Yorktól Szegedig mindenütt megjelent a televíziók képernyőjén. A március 12-én új sorozattal jelentkező varázsló ezúttal Nagy-Britannia és Írország természetrajzáról nyújt áttekintést. Az Observer úgy tudja, hogy a nézők valószínűleg utoljára láthatják őt ilyen tematikájú alkotásban.

A BBC televíziós stábjához 1952-ben csatlakozott, hamarosan producerként dolgozott. Első munkáinak egyike közös műsor volt a Londoni Állatkerttel. Ez idő tájt határozta el – erről a WWF írt –, hogy maga is természetfilmeket szeretne forgatni, a témát pedig a Londoni Állatkert vadbefogásai adták. Így indult neki szakértőcsapatával a nyugat-, majd később a kelet-afrikai esőerdőknek, és bolyongott évtizedeken át a világ egzotikus helyein.

Ő készítette az azóta legendássá váló Élet a Földön (Life on Earth, 1979), Az élő bolygó (The Living Planet, 1984), Élet a fagyban (Life in the Freezer, 1993), A növények magánélete (The Private Life of Plants, 1995) vagy Az emlősök élete (The Life of Mammals, 2002) című világszerte ismert természetfilm-sorozatokat. Narrátorként kölcsönözte a hangját a Planet Earth (2006) vagy a WWF-fel együttműködésben készült A mi bolygónk (Our Planet, 2018) művekhez. 1969 és 1972 között a BBC Two programigazgatójaként az évszázad legnagyobb hatású nevettetőinek pályáját is segítette: műsoridőt adott a Monty Python Repülő cirkuszának.

Munkásságáért II. Erzsébet brit uralkodó 1985-ben lovaggá ütötte.

Az utóbbi években felszólalt az ENSZ klímacsúcsán és a davosi Világgazdasági Fórumon, a BBC mellett a sokkal nagyobb nemzetközi elérést biztosító Netflixnek is gyártott filmeket. 2020 szeptemberében Instagram-oldalt hozott létre: mindössze négy órával a regisztrációja után már több mint egymillió követője volt. Ez a szám rövid idő alatt 6,2 millióra nőtt. Fél évvel később bejelentette, hogy a közösségi média használata számára nehézkes. A közösséghez egyéb úton is szólhat.

Filmjeiben az utóbbi években a klímaváltozás és annak következményei, a műanyagszennyezés és más környezeti problémák kerültek a középpontba. A BBC One-on futó új sorozat, a Wild Isles mérföldkőnek számít Nagy-Britannia és Írország életében. A zöld bolygó óta ez lesz az első alkalom, amikor a természetvédő a kamera előtt áll. – Úgy éreztük, életkora miatt egyedülálló áttekintése van arról, hogyan változott meg a brit vidék – mondta az Observernek Alastair Fothergill producer, aki 35 éve dolgozik Attenborough-val.

 

Elbűvölték a legújabb technikák

Idős kora ellenére a filmes különösen élvezte, hogy tavaly nyáron kétszer is elutazhatott a Wales nyugati partjainál található Skomer szigetére. Júniusban lundákról, augusztusban a fészküket elhagyó atlanti vészmadárfiókákról forgatott. Elbűvölték a legújabb technikák – például amikor hőkamerák segítségével egymillió seregély éjszakai szállásáról készítettek felvételt. Drónokat használtak a skóciai Bass Rocknál élő szulakolónia lefilmezéséhez, giroszkóppal stabilizált kamerával rögzítették a gímszarvasok és a dámvadak mozgását, a szürkefókák egymás elleni harcát.

A 2019-es davosi konferencián beszélget az akkor még Cambridge hercege címet viselő Vilmos és David Attenborough. Fotó: AFP/Fabrice Coffrini

Bár máig szeret a terepen lenni, a stáb nagyon óvatosan mozgatta őt a helyszíni forgatás során. Olyan helyeket választottak, amelyek elérhetők voltak számára. A filmes mindenhez mosolyogva állt hozzá, gond nélkül letudta az 1631 forgatási napot – ebből 71 nap a lazacokról, 65 nap a libákról és 57 nap a tonhalakról szólt. Olyan drámai pillanatokat örökítettek meg, mint a Skócia partjainál fókákra vadászó orkák és a juhnyájat üldöző rétisasok. A stábok három év alatt több mint 145 helyszínt kerestek fel.

Sir David Attenborough szerint soha nem volt fontosabb alkalom a saját környezetének bemutatására. Miután bejárta a világot, hogy természetfilmeket készítsen, először koncentrál arra a természetre, amely az otthona körül van. – Bár helyenként gazdag, Nagy-Britannia egésze természetvédelmi szempontból a bolygó egyik leginkább kimerült országa – idézte a BBC a filmest. Eljött az idő, hogy példát mutassanak a világ többi részének, és helyreállítsák a szigetek egykori állapotát a jövő generációi számára.

Azt mondta, sajnálja, hogy oly sok időt töltött a tengerentúlon, ahelyett, hogy a Brit-szigetek élővilágára összpontosított volna.

 

Középpontban a Brit-szigetek

Összesen hat epizód készült – egy bevezető a vadon élő állatokról, majd egy-egy rész a Brit-szigetek négy kulcsfontosságú élőhelytípusát mutatja meg: erdőkre, füves területekre, tengerek élővilágára és az édesvizek élőlényeire összpontosít. A befejező munka a Brit-szigeteken folyó természetvédelmi erőfeszítésekre összpontosít, Save Our Wild Isles címmel. Az életmű ismeretében garantálható, hogy a nézőket lenyűgözi az Open University, az RSPB (Royal Society for the Protection of Birds) és a WWF (Természetvédelmi Világalap) koprodukciójában készült sorozat. Azt üzeni, hogy a természeti környezet Nagy-Britanniában és Írországban helyenként leromlott, helyenként fenyegetett, de még mindig megvan, és ápolni kell.

Botrány a vetítés körül 

Sir David Attenborough Wild Isles című filmjének nincs hatodik epizódja – közölte a BBC péntek este, reagálva arra a kijelentésre, hogy a vállalat az esetleges viták miatt lehúzta a sorozat utolsó epizódját. Amit eredetileg hatodik résznek szántak – Save Our Wild Isles –, az iPlayeren kerül adásba. A The Guardian pénteken azt állította, hogy az epizódot azért húzták ki, hogy elkerüljék a tory képviselők és a jobboldali újságok kritikáját. 

A The Guardian szerint a BBC meghajolt a lobbicsoportok nyomása előtt azzal, hogy csak az iPlayeren jöhet le a kérdéses rész. A BBC szóvivője erre ezt válaszolta: „Ez teljesen pontatlan, nincs hatodik epizód. A Wild Isles egy ötrészes sorozat – mindig is az volt.” 

A WWF, az RSPB és a National Trust közös közleménye így szól: „Save Our Wild Isles, amelyre a Guardian cikke hivatkozik, a Wild Isles tévésorozat kiegészítő dokumentumfilmje. Elérhető lesz az iPlayeren. A sugárzás időpontját időben közzétesszük.” Amihez hozzátették, hogy a BBC megvásárolta a filmet az iPlayer számára. 

Borítókép: Dublini falfestmény. David Attenborough-t mindenütt tisztelik (Fotó: AFP/Artur Widak)