A legutóbbi, 2006-os hollandiai parlamenti választás a Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) első helyét hozta (26,5 százalék és 41 mandátum), azonban nem tudott egyedül kormányt alakítani és koalícióra kényszerült a Holland Munkáspárttal (PvdA) és a Keresztény Unióval (CU). A négy évvel ezelőtti választáson 10 párt szerzett mandátumot, de ezek közül jelentős erőnek a CDA, a PvdA, a Szocialista Párt (SP), a Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért (VVD) és a Szabadságpárt (PVV) számít.
Afganisztán miatt bomlott a koalíció
A 150 fős alsóházban idén februárig kormányzó pártok 80 fős többséggel rendelkeztek. Hollandiában közel négy hónappal ezelőtt felbomlott a kereszténydemokraták és a Munkáspárt alkotta koalíciós kormány, miután a Munkáspárt nem támogatta az Afganisztánban állomásozó katonai erők tartózkodásának meghosszabbítását. Február 23-án Beatrix királynő elfogadta Jan Peter Balkenende miniszterelnök lemondását és június 9-re írta ki az új választást.
A választás kiírását követően a PvdA vezetését Job Cohen, Amszterdam korábbi polgármestere vette át, abban a reményben, hogy sikerül a 2006-ban megszerzett 33-nál több helyet szerezni. Március elején a Gert Wilders által vezetett PVV Almere városában az első, míg Hágában a második helyet szerezte meg egy önkormányzati voksoláson. Wilders pártját sokan idegenellenesnek tartják, de ő nagyrészt az iszlám növekvő befolyását kívánja megállítani.
Súlyos megszorítások előtt
A külföldi bevándorlók és az iszlám kérdése a mostani kampányban a közkiadások helyzete miatt háttérbe szorult. Előrejelzések szerint egyre nagyobb gondot okoz a növekvő államadósság és így a közkiadások csökkentésére lesz szükség. Számítások szerint a következő kormánynak 15-18 milliárd euró megtakarítására lesz szükség. A tervek szerint a nyugdíjkorhatárt is a jelenlegi 65-ről 67 évre kell majd fölemelni.
A liberális VVD két ciklust követően eltüntetné a költségvetési hiányt. A CDA csökkentené a szociális kiadásokat, míg ezzel összhangban csökkentenék a vállalatok és a háztartások adóit. Mindkét párt egyetért abban, hogy serkenteni kell a növekedést és új munkahelyeket kell teremteni. A Munkáspárt bizonyos szinten az adók növelését szorgalmazza és annak forrásaiból erősítenék a szociális rendszert.
Az egyik lehetséges koalíciót a CDA és a VVD alkothatja. Mark Rutte korábban arról is beszélt, hogy pártja és a PvdA közötti koalíció a különböző programok alapján nem valószínű. A politikus nyitott egy esetleges koalícióra Wilders pártjával is, azonban a PVV programja túlságosan populista és baloldali, ami nehezítheti a hárompárti együttműködést.
Liberális győzelmet hozhat a voksolás
A mostani választás előtt közölt legutolsó felmérés szerint a választások esélyese a VVD, amely a 150 fős alsóházban várhatóan 36 helyet fog szerezni. A VVD konzervatív-liberális pártként határozza meg magát és nagy hangsúlyt helyez az egyéni öngondoskodásra. A pártot Mark Rutte vezeti már 2006 óta, aki korábban volt már munkaügyi és oktatási miniszter is. 2006-ban a párt 22 helyet szerzett, így ha a felmérések pontosnak bizonyulnak, közel megduplázzák mandátumaik számát.
A második helyet vélhetően a PvdA fogja megszerezni 29-32 mandátum közötti eredménnyel. A harmadik helyen a 2002 óta kormányon lévő CDA áll, amely 23-24 helyre számíthat, ami közel 50 százalékos veszteség lehet a 2006-os eredményhez képest. Negyedik helyen a Wilders vezette PVV áll 18-19 mandátummal, ami annak fényében számít visszaesésnek, hogy a márciusi felmérések szerint még az első helyet foglalták el.
A választáson 12 mandátumra számíthat az SP, 11-re a Demokraták 66, amely egy szociálliberális formáció, 10-re a Zöld Baloldal, 7-re a CU.
(Forrás: angusreid.com, The Economist)
origo.hu
Ez nem ellenzék, hanem vírus, amit le kell gyűrni
