Megvan a bírósági szervezet fejlesztésére vonatkozó stratégia

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elfogadta a bírósági szervezet számára követendő stratégiát, amely egyfajta iránymutatást jelent mindenki számára, akinek az igazságszolgáltatással kapcsolatban dolga és felelőssége van – mondta Baka András, a Legfelsőbb Bíróság és az OIT elnöke keddi sajtótájékoztatóján.

„Soha ilyen széles körben nem készült az igazságszolgáltatásban ilyen reformprogram” – fogalmazott a főbíró a testület által előző nap elfogadott dokumentummal kapcsolatban. Kifejtette: a korszerűsítési javaslatokon számos bizottság dolgozott, amelyek a bírói munka egy-egy részterületét tekintették át, s tettek azzal kapcsolatban javaslatokat.

A négy részből álló dokumentum első része a koncepció főbb elemeit tartalmazza, a második részletezi, illetve azt taglalja, hogy milyen eszközök szükségesek a megvalósításhoz. Mindezeket egy jogszabály- és egy tárgymutató egészíti ki.

Az elnök hangsúlyozta: az igazságszolgáltatás közös ügy, nem csak az abban dolgozóké, de felelőssége van azért minden parlamenti pártnak és a kormánynak is. Hozzátette: alapvető érdek, hogy az igazságszolgáltatás függetlenül, pártatlanul, szakszerűen és gyorsan végezhesse a feladatát.

Baka András kritikaként fogalmazta meg, hogy az elmúlt években ezt a feladatot senki nem érezte igazán magáénak. Megfogalmazása szerint „ez a döntéshozókkal, a parlamenti pártokkal, de egyaránt az igazságszolgáltatás vezetésével, adminisztrációjával szemben is fennáll”. A főbíró szavai szerint szembe kell nézni ezekkel a tényekkel, és „ha javítani akarunk, valóban jogállami igazságszolgáltatást szeretnénk, fel kell ismerni ezeket a tennivalókat”. Ezt tette az OIT is, amikor elfogadta a továbbfejlesztésre vonatkozó elképzeléseket és javaslatokat – tette hozzá.

Közlése szerint a következő néhány hétben egyeztetnek a kormányzattal. A stratégia jó néhány eleme már ismertté vált, azt a parlamenti meghallgatásán már kifejtette – jegyezte meg.

Az egy éve hivatalban levő elnök szerint az azóta eltelt idő nem kedvezett a jogalkotásnak, s az igazságszolgáltatás működését megváltoztatható, döntően kétharmados törvények elfogadására csekély esély volt. Hangsúlyozta azonban, hogy az 1997-es bírósági reform számos elemében változtatásra szorul, és szükségesnek nevezte, hogy az OIT által elfogadott stratégia cselekvési programmá alakuljon.

Az egyik fő szempont a minőségjavítás

Baka András a főbb elemek közé sorolta a minőségjavítást, a bírósági fogalmazók egyéves versenyvizsgájának kötelezővé tételét, a bírósági titkárok és ügyintézők továbbképzését, a pályaalkalmassági vizsgálat átalakítását, az instruktor bírák intézménye, vagyis a kezdő bírók szakmai segítőinek újbóli bevezetését. Hasonlóan fontosnak nevezte a bírák kötelező továbbképzését, a Magyar Bíróképző Akadémia helyének és szerepének újragondolását, a bírói munka értékelését a szakmai életpálya végéig, a vezetői munka értékelését, a bírák fegyelmi és kártérítési felelősségével kapcsolatos kétfokú szolgálati bíróság felállítását, valamint a bírói munka gyorsítása érdekében az adminisztratív terhek csökkentésének szükségességét. Kulcskérdésnek nevezte továbbá a bírósági titkárok szerepének növelését, a központi régió bíróságainak – különös tekintettel a Pesti Központi Kerületi Bíróság – illetékességi területének módosítását, valamint felvetette a Fővárosi Bíróság két megyei szintű, Fővárosi Pesti Bíróságra és Fővárosi Budai Bíróságra történő felosztását.

Az MTI kérdésére Baka András elmondta, hogy ami a bírósági részt illeti – utalva a tájékoztatási szabályzat megalkotására – azt azonnal megkezdik. Konkrét határidőt, illetve összeget a stratégia megvalósításával kapcsolatban arra hivatkozva nem mondott, hogy adott feladatokkal kapcsolatban lehet ilyet megfogalmazni. Példaként említette a Pest Megyei Bíróság ma már csaknem életveszélyes épületét, amelynek újjáépítéséhez tízmillió forintra volna szükség.

További újságírói kérdésekre válaszolva szólt arról is, hogy a jogi felsőoktatás átfogó reformját is szükségesnek tartja, és az eljárási törvények megváltoztatását is fontosnak nevezte. Ez utóbbival kapcsolatban kifejtette: egy hónapon belül a kollégiumok szakmai anyagokat dolgoznak ki, hogy milyen átmeneti módosításokkal lehet gyorsítani az eljárásokat, továbbá a bírósági elnökök erre vonatkozó intézkedéseiről is beszámolót kért.

Szó esett a tulajdon elleni szabálysértésekről

Baka szerint 1,4 milliárd forint szükséges annak az elképzelésnek a megvalósításához, amely a tulajdon elleni szabálysértéseket bírósági hatáskörbe kívánja áthelyezni.

A Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke keddi sajtótájékoztatóján – újságírói kérdésekre válaszolva – elmondta: a 80-100 ezer ilyen ügyből 80 ezerrel számolva 200 bírósági titkár, 75 tisztviselő és 25 leíró felvételét tartanák szükségesnek a pluszfeladathoz, amelyet jelenleg a közigazgatás lát el. Baka András szerint alaposan meg kell fontolni, hogy ezt az ügymennyiséget a bírósági rendszerre kell-e ráterhelni.

A főbíró úgy látja, az a felvetés, hogy a tulajdon elleni szabálysértések ügyében bírósági titkárok járjanak el, jogi problémákat is felvet. Utalt arra, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) korábban kimondta: bírósági titkár elzárással is sújtható ügyekben, tehát alapjogi kérdésekben nem járhat el. (Az Ab egy 2008-as határozatában vizsgálta, hogy az Országgyűlés úgy szabályozta a közigazgatási szabálysértési határozatok bíróság általi felülbírálatát, illetve az elzárással is büntethető szabálysértések bíróság általi elbírálását, hogy a tárgyalás mellőzésével meghozható döntésekre a bírósági titkárokat is felhatalmazta. Az Ab akkor ezt a rendelkezést az alkotmányba ütközőnek találta és megsemmisítette.)

Az elnök ugyanakkor hangsúlyozta: meg kell találni azt a módot, hogy a bírósági titkárok szerepét növeljék. Ez az Országos Igazságszolgáltatási Tanács hétfői rendkívüli ülésén elfogadott, a bírósági szervezetrendszer korszerűsítését célzó javaslatok között is szerepel.

(MTI)