A tanácskozáson azt is bejelentették, hogy Kazahsztán 2011 első felében dönt egy sor állami cég, illetve ezek leányvállalatainak privatizációjáról. Az első negyedévben 7,1 százalékkal nőtt a kazah GDP. A nyersanyagban gazdag ország gazdasága a globális válság ellenére tavaly is 1,2 százalékkal bővült.
A kazah bankrendszerben a hitelválság okozott gondot. A gazdaságba pótlólag pumpált 19 milliárd dollárból 5 milliárdot a bankágazat megsegítésére, 6 milliárdot a vállalatok hitelbiztosítására használtak. Kazahsztánnak nem volt szüksége IMF-hitelre. Az ország gyakorlatilag a nyersanyagokból él, a világ vezető urántermelője. Miután többféle nyersanyaggal is rendelkezik, amelyek áringadozása különböző ciklusokat mutat, a hatások kiegyenlítik egymást, szinten tartják a gazdaság teljesítményét.
(MTI)

Ez az oka annak, amiért Gyurcsányt ilyen hirtelen eltakarították