Tilos lesz a dohányzás július 18-tól a fővárosi aluljárókban – mondta ki csütörtökön a Fővárosi Közgyűlés. A rendeletet a 67 tagú testületből 34-en támogatták, így az egyetlen szavazatnyi többséggel ment át a közgyűlésen.
A főváros köztisztaságáról szóló rendelettervezetnek a közgyűlésben minden frakcióból volt támogatója és ellenzője, így nem politikai döntés született. A dohányzási tilalom a Fővárosi Önkormányzat, illetve a BKV tulajdonában lévő 72 aluljárót érinti. A rendelet a kihirdetését követő 45. napon, vagyis július 18-án lép hatályba.
A szabályt megsértők 30 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújthatók. A megvalósításra (táblák kihelyezésére, tájékoztatásra) 10 millió forintot csoportosítottak át a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-hez.
Az előterjesztést benyújtó Kolozs András szocialista képviselő az MTI-nek azt mondta: számított arra, hogy a képviselők támogatják a javaslatát. Szavai szerint a közgyűlésben most működött a „nem dohányosok koalíciója”.
A döntés tulajdonképpen a játszótéri dohányzás megtiltásának folytatása, és – mint az előterjesztő fogalmazott – a rendelet összhangban áll az Európai Közösségek Bizottsága által 2007-ben kiadott, „A dohányfüstmentes Európáért” című könyv ajánlásaival.
A képviselő utalt arra, hogy hasonló döntést hoztak Dániában és Németország valamennyi városában. Mint azt előterjesztésében írta, a példa követése Magyarországon egyszerre szolgálná a társadalmi igények kielégítését, valamint az egészségmegőrzési és megelőző célokat.
A testület döntött arról is, hogy a VEKE javaslata értelmében a BKV-megállókra vonatkozóan is rendelettervezetet kell készíteni, erről azonban egy későbbi testületi ülésen döntenek majd. Kolozs András az MTI-nek nyilatkozva annak a reményének adott hangot, hogy a szeptemberi iskolakezdés idején már nem lehet majd dohányozni a buszok és villamosok, illetve más BKV-járművek megállóiban.
Támogatás térfigyelő rendszerre
A Fővárosi Közgyűlés csütörtökön úgy döntött, hogy a fővárosi aluljárók térfigyelő rendszerének működtetése érdekében 72 millió forintot biztosít a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak (BRFK). Demszky Gábor (SZDSZ) főpolgármester javaslatát 50 képviselő támogatta.
A javaslat az aluljárók „átfogó állapotjavítási programjához” kapcsolódik, amelynek része a térfigyelő rendszer tavaly megkezdett kiépítése és üzemeltetése. Az FKF Zrt. korábban közbeszerzési eljárást folytatott le a fővárosi aluljárók 372 kamerával történő felszerelésére, a rendszer kiépítése ezt követően már tavaly megkezdődött.
A közgyűlési dokumentum szerint összesen 31 kamerát helyeznek ki a forgalmasabb budapesti aluljárókba ez év augusztusának végéig. A felvételeket a BRFK VIII. kerületi, Mosonyi utcai épületében rögzítik, illetve kezelik, s a kamerák képeit két további rendőrségi intézményben is figyelemmel kísérik. A kamerázás bruttó beruházási költsége két évre több mint 748 millió forint.
Az előterjesztés kitér arra: az elmúlt tíz év tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a térfigyelő rendszerek működési körzetében jelentősen csökkent a szabálysértések és a bűncselekmények száma, s egyre több bűnözőt tudnak „tetten érni”.
Átnevezik a budapesti alsó rakpartokat
A Fővárosi Közgyűlés csütörtöki ülésén úgy döntött, hogy átnevezik a budapesti alsó rakpartokat. A Carl Lutz Alapítvány 2005-ben jelezte, hogy a dunai alsó rakpartok elnevezésével szeretnének emléket állítani az 1944-es nyilasterror üldözöttjeit mentő hősöknek és mártíroknak. A közgyűlés már decemberben tárgyalt a kérdésről, ám erről akkor nem döntött. Azt követően a javaslat azért nem kerülhetett a testület elé, mert a köztársasági elnök kiírta a 2010. évi országgyűlési választás időpontját, és ekkor már nem lehetett a közterületek nevét megváltoztatni.
A választások befejezéséig tartó moratórium ideje alatt két újabb kezdeményezés érkezett a Főpolgármesteri Hivatalhoz, ezek a dunai alsó rakpartok két korábban még elnevezési javaslattal nem érintett részére vonatkoztak. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) gróf Esterházy Jánosnak, míg a Magyarországi Eszperantó Szövetség Valdemar és Nina Langlet áldozatos munkájának szeretett volna emléket állítani.
A közgyűlés csütörtökön 56 igen szavazattal támogatta a rakpartok elnevezését. Így a budai alsó rakpart neve a Mozaik utca és az Árpád híd között gróf Esterházy János rakpart, az Árpád híd és a Margit híd között Slachta Margit rakpart, a Margit híd és a Batthyány tér között Angelo Rotta rakpart, a Batthyány tér és a Lánchíd között Sztehlo Gábor rakpart, a Lánchíd és az Erzsébet híd között Friedrich Born rakpart, az Erzsébet híd és a Szabadság híd között Raoul Wallenberg rakpart, a Szabadság híd és a Petőfi híd között Valdemar és Nina Langlet rakpart lett.
A közgyűlés a pesti alsó rakpart nevét is megváltoztatta: az Újpesti rakpart alsó autóútját a Dráva utcától a Margit hídig terjedően Carl Lutz rakpartnak, a Margit híd és a Lánchíd közötti szakaszt idősebb Antall József rakpartnak, a Lánchíd és az Erzsébet híd közötti szakaszt Jane Haning rakpartnak, a Szabadság híd és a IX. kerület, Közraktár utca közötti szakaszt Salkaházi Sára rakpartnak nevezték el. A közgyűlés döntött arról is, hogy a XXII. kerületben a Landler utca nevét Szent Flórián utcára változtatja.
Két dunai révátkelőhely felújítására pályáznak
Pályázik a két dunai révátkelőhely felújítására a Fővárosi Közgyűlés, amely erről csütörtöki ülésén egyhangúlag döntött.
Az állami költségvetés szerint a közútpótló közforgalmú folyami kompokat és réveket fenntartó önkormányzatok az eszközök és a parti létesítmények felújításához támogatást igényelhetnek, ehhez támogatási kérelmet kell benyújtani az államkincstárhoz.
A főváros területén lévő két átkelőhely a BKV Zrt. tulajdonában van. A Soroksár és Csepel közötti jelenleg is üzemel, a Megyer és Pünkösdfürdő közötti rév működése azonban január 1-je óta szünetel, mivel a Megyeri híd átadása óta radikálisan csökkent az utasszáma. A főváros tervei szerint azonban uniós forrás igénybevételével beindítják Budafok és Csepel között a forgalmat.
A tervezett felújítási munkák teljes költség-előirányzata bruttó 14 millió forint, ennek 70 százalékát, azaz 9,8 millió forintot állami támogatásból biztosítani a főváros. A közgyűlés 55 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül kinyilvánította: egyetért a két dunai révátkelőhely felújításával, azzal, hogy a megyeri rév azon eszközei újíthatók fel, amelyeket áthelyeznek a tervezett Budafok–Csepel rév helyszínére.
A főváros kötelezettséget vállalt arra is, hogy a két fővárosi dunai révátkelőhelyet a BKV révén a jövőben is tartósan, de legalább 2015-ig üzemelteti. Egyúttal igazolta, hogy a költségvetési támogatás elnyeréséhez szükséges 30 százalékos saját forrás (4,2 millió forint plusz áfa) az üzemeltető BKV Zrt. rendelkezésére áll, a projekttel kapcsolatban a Fővárosi Önkormányzatot semmilyen finanszírozási kötelezettség nem terheli.
A főváros felhatalmazta Demszky Gábor főpolgármestert arra, hogy írja alá a támogatási kérelmet, és azt nyújtsa be az államkincstárnak.
Nem lesz csődeljárás a Vidámparknál
Nem kezdeményezett csődeljárást a fizetési nehézségekkel küszködő Budapesti Vidámpark Zrt.-nél a Fővárosi Közgyűlés, miután a késő esti órákba nyúló ülésen a javaslat nem kapott minősített többséget – tudta meg a zárt ülést követően az MTI több képviselőtől.
Az MTI által megkérdezett képviselők azt mondták, az igazgatót is a „helyén hagyták”, ám úgy határoztak, hogy a későbbiekben az igazgató mellett egy felügyelőbizottsági tagnak is alá kell írnia a kifizetéseket. Elmondták, az említett döntést ugyanakkor többen is vitatták, arra hivatkozva, hogy ehhez „a közgyűlés elé kellett volna hozni” a cég alapító okiratát, ez azonban nem történt meg.
Igénylik a közlekedési támogatást
A közgyűlés arról is döntött, hogy benyújtja kérelmét az államkincstárhoz a helyi közösségi közlekedés normatív támogatására. A határozati javaslatot 34 képviselő támogatta.
A költségvetés rendelkezik a helyi közösségi közlekedés támogatásáról, az előirányzat elosztásának alapelveiről, míg a támogatás igénylésének, elosztásának, felhasználásának és elszámolásának részletes feltételeit egy korábbi KHEM-ÖM együttes rendelet szabályozza. A támogatás iránti kérelmet június 15-éig kell benyújtani a kincstárhoz, és a közlekedésért felelős miniszter, valamint a helyi önkormányzatokért felelős miniszter bírálja el augusztus 20-áig. A költségvetési törvény azt is rögzíti, hogy a Fővárosi Önkormányzat 2010. évi támogatása nem lehet kevesebb a 2009. évinél, de nem haladhatja meg a veszteség mértékét, így legalább 32 milliárd forint támogatásra számíthat a főváros.
A támogatási kérelemhez nyilatkozni kellett arról, hogy a főváros a budapesti helyi közlekedés fejlesztéséhez, valamint működtetéséhez 2009-ben összesen 15 milliárd forint nettó összegű, saját forrásból származó, vissza nem térítendő támogatást nyújtott a BKV Zrt.-nek.
Nem tárgyalták a BKV üzleti tervét
A Fővárosi Közgyűlés tárgyalta a BKV Zrt. igazgatóságának a társaság 2009. évéről készített jelentését és 2010. évi üzleti tervét, de elnapolta a kérdés megvitatását, mivel a könyvvizsgáló nem látta el záradékkal a beszámolót.
A könyvvizsgálói záradék hiánya ellenére a gazdasági bizottság elfogadta a jelentést és az üzleti tervet, a városüzemeltetési bizottság azonban nem. Demszky Gábor a kérdés elnapolását javasolta, és azt, hogy szerezzék be a könyvvizsgálói kamara állásfoglalását a helyzetről. A főpolgármester emellett elvárja a menedzsment aktív részvételét a helyzet megoldásában, a beszámolót pedig ismét a bizottságok elé viszik.
(MTI)
brüsszel
Szentkirályi Alexandra: Brüsszel megszorításokat és újabb milliárdokat követel a háborúra + videó
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!