A kibocsátás 30 százalékos csökkentését sürgetik

Az Európai Unió üvegházgáz-kibocsátásának 2020-ig történő 20 százalékos csökkentése helyett 30 százalékos csökkentést sürgetett csütörtökön megjelent közös kommentárjában a környezetvédelemért felelős brit, német és francia miniszter.

A Financial Times, a Frankfurter Allgemeine Zeitung és a Le Monde hasábjain közölt írásában Chris Huhne brit, Norbert Röttgen német, illetve Jean-Louis Borloo francia környezetvédelmi miniszter arra figyelmeztetett, hogy ha Európa kitart a 20 százalékos csökkentés mellett, valószínűleg alulmarad az alacsony karbonkibocsátással járó beruházásokért vívott harcban olyan országokkal szemben, mint Kína, Japán és az Egyesült Államok.

A recesszióban lecsökkent kibocsátás miatt a 20 százalékos kibocsátás-visszafogás megvalósításának éves költsége 70 milliárd euróról 48 milliárdra esett – írták a miniszterek. A 30 százalékos cél megvalósítása pedig mindössze 11 milliárd euróval haladná meg a 20 százalékos csökkentés eredeti költségeit – hívták fel a figyelmet.

Az Európai Unió már korábban vállalta, hogy az 1990-es szinthez képest 2020-ra 20 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. Az EU azonban felajánlotta, hogy kész akár 30 százalékkal is visszafogni a kibocsátást, amennyiben más fejlett gazdaságok is követik a példáját. A javaslatra azonban nem érkezett válasz a tavaly decemberi koppenhágai klímacsúcson.

Mostani kommentárjukban a politikusok nem részletezik, hogy a 30 százalékos csökkentés egyoldalú kezdeményezés-e, pusztán megjegyzik: az Európai Uniónak „emelnie kellene a kibocsátással kapcsolatos céljait”.

Májusban az Európai Bizottság hasonló tervei ellenállásba ütköztek a brüsszeli üzleti lobbinál, valamint a német és francia gazdasági minisztereknél a megvalósítás költségei miatt. A kibocsátás csökkentése ugyanis terhet róna a gazdaságra a nagyobb energiahatékonyság és a tisztább forrásokra történő átállás miatt.

A környezetvédelmi miniszterek szerint ugyanakkor a 30 százalékos kibocsátáscsökkentés hozzájárulna az éghajlat legfeljebb két Celsius-fokos felmelegedéséről szóló célok betartásához, és emellett lendületet adna a „zöld” beruházásoknak az emissziókereskedelem fellendítésével.

Az európai piacon folytatott kibocsátáskereskedés a gazdasági válság előtti mértékhez képest 11 százalékkal csökkent, az árak – egyes vélemények szerint – túl alacsonyak ahhoz, hogy tőke áramoljon a „zöld” munkahelyekbe és technológiákba.

(MTI)